1984. november 22. és december 14. között tiltakozó aláírásgyűjtés folyt. A legfőbb ügyészhez címzett levél szövegét és a december 14-ig összegyűlt 288 aláírást a Külön-Beszélő 3. számában tettük közzé. Azóta további 24 személy juttatta el aláírását Kőszeg Ferenchez, a levél feladójához; ők külön közölték a főügyésszel, hogy csatlakoznak a petícióhoz. Nevük és foglalkozásuk:
REGŐS IMRE grafikus, GYULAI IMRE szabadfoglalkozású, HARTVIG LAJOS egyetemi hallgató, KOLTAI TAMÁS építész, FÖLDI KORNÉLIA pedagógus, JURCSÁNYI ELEK nyomdász, LAKATOS ERZSÉBET szociális gondozó, KEREKI MIHÁLY nyugdíjas, GYÖKÖSSY ÁRPÁD szerkesztő, PÁLOS ENDRÉNÉ kisiparos, VARGA BÉLA egyetemi hallgató, BOGISICH NORBERT zenész, ÁRKOS LAJOS rakodómunkás, NAGY ISTVÁN sofőr, ROHONYI ZSOLT tudományos munkatárs, FRITZ DEZSŐ nyugdíjas, BORBÁS GABRIELLA fodrász, ÉRDI JÓZSEF művezető, HANZLIK PÉTER tanár, SEBESTYÉN GÉZA órásmester, SZŰCS DÁNIEL muzeológus, LISKA TIBORNÉ tanár, KOVÁCS KATALIN egyetemi hallgató, TAKÁCS JÓZSEF rokkantnyugdíjas, NÉMETH ILONA óvónő.
Mint ismeretes, Krassót az I. ker. rendőrkapitányság 1984 novemberében – független kiadói tevékenységére és a Hírmondónak adott Nagy Imre-interjújára utalva – rendőri felügyelet alá helyezte. Krassó a határozat ellen fellebbezést nyújtott be, arra hivatkozva, hogy mint rokkantnyugdíjas nem helyezhető rendőri felügyelet alá. 1985. január 2-án az I. ker. kapitányságon közölték vele, hogy fellebbezését elutasítják. Január 5-én szívinfarktust kapott, kórházba szállították; heteket töltött kórházban, több mint egy hetet intenzív osztályon.
Hivatkozott cikkek
- Hírek [9]