Interjú Szelényi Zsuzsa negyedéves pszichológushallgatóval, a szeptember 17-i nagymarosi nőtüntetés egyik szervezőjével
Eddig, s ne tovább! Szeptember 17., Nagymaros: az építkezés bejáratánál
Honnan jött a nőtüntetés ötlete?
Augusztus végén a Fidesz képviseletében Krakkóba utaztunk, az emberjogi konferenciára,[SZJ] és itt mondta Pelle Andi, hogy nekünk nőknek is kellene valamit csinálnunk a vízlépcső ellen, hiszen bennünket nőket és a (leendő) gyerekeinket közvetlenül is veszélyezteti a környezetpusztítás. Rögtön Krakkó után volt a szárszói konferencia,[SZJ] és itt megbeszéltük az ötletet Honecz Ágival és Handó Tündével. Belelkesedtünk. Fogalmaztunk egy rövid kis felhívást, melyet – Tünde javaslatára – úgy írtunk alá, mint „A Fidesz Madzsar Alice-csoportja”.
Tudom, most megkérdezed: ki volt Madzsar Alice? Jászi Oszkár nővére volt, Madzsar József orvos felesége. Női testkultúrával foglalkozott; terhestornával és testrehabilitációval. Elve szerint fokozatosan, finoman kell építeni a testet, illetve nem szabad engedni, hogy leromoljon. Ezenkívül polgári radikális szalont tartott, táncdráma-koreográfiákat írt Palasovszky Ödönnek, és így tovább; egyszóval baloldali és modern nő volt. A jogász-szakkollégium épülete a Madzsar-családé volt. Úgyhogy eléggé kézenfekvőnek tűnt, hogy a Szárszón sebtiben megalakított csoportunkat Madzsar Alice-ról nevezzük el.
Rosszul mondtam az előbb: ez nem Fidesz-csoport, nincsen tagsága; inkább kör, melybe a különböző csoportokból bárki eljöhet. Várjuk is a lányokat, mert jó lenne együtt maradni, tanulni, tájékozódni, és hasonló akciókat kitalálni. A Fideszben ugyanis borzasztó kevés a lány; az aktív meg még kevesebb. Ez persze jellemző az egész országra: a nők háttérbe szorítják önmagukat. Nem engedik, hogy a tehetségük kifejlődjék. Pedig a tüntetés is megmutatta: ha egyszer beindulnak, alig lehet leállítani őket. Gondolj csak az alkalmi szónokainkra!
Persze, ha valaki azt hallja, hogy „női megmozdulás”, rögtön arra gondol: ez valami feminista, férfiellenes dolog. Pedig a hangsúly azon van: mint nők is tehetünk valamit. Hiszen a nők sok esetben érzékenyebbek és egészségesebbek a biológiai alapú társadalmi szerepek megítélésében: a család, az egészségvédelem kérdésében például.
Mi volt a célotok a tüntetéssel?
Az egyik, hogy megmozgassuk a lányainkat és a magyar nőket. Kicsit talán kevesebben jöttek el, mint vártuk; megszámoltuk: hatszázan. De ez nagyon értékes hatszáz nő volt. Már maga a tény, hogy a nagy tüntetés után kijöttek Nagymarosra, mutatja az elszántságukat. (Egyébként értek jogos bírálatok bennünket a szervezés és a propaganda gyerekbetegségeiért. Sokat tanultunk, sok új ötletünk támadt: legközelebb majd jobban csináljuk.)
A másik célunk az volt, hogy magukat a nagymarosiakat is megmozgassuk. Persze, tíz év propagandája után ez nem nagyon ment. A tüntetés előtt is nyomták őket; a Hazafias Népfront még ellentüntetést is akart szervezni, ezt azonban a rendőrség nem engedélyezte. A tanács is készült: körlevelet küldött szét a községben, próbálták ellenünk hangolni az embereket. Voltak is kisebb afférok, amikor nekünk támadtak: idejöttök Pestről tüntetni! De a hangulat inkább beletörődő a községben, én úgy tapasztaltam; nem a pillanatnyi előnyöket emlegetik, amelyekhez a beruházás során hozzájutottak, hanem azt mondogatják: tíz évet már végiggyűrtek – mit akarunk mi most itt? Tudok arról is, hogy sok embernek lebontották a házát, elvették a halászó-pecázó helyét. De megmondom, inkább a beletörődés jellemző. Igaz: öt nagymarosi asszony végigjött velünk az építkezésig. Miután átadtuk a petíciónkat az építésvezetőnek, ők kérdezgették-szorongatták a leghangosabban. Az építésvezetőről, persze, lepattantak a kérdések – de hát: mit vársz? Nem is ez volt a lényeg. Szerintem a lényeg: ez egy színfolt volt a tiltakozó akciók sorában.
Tudtatok róla, hogy 1956. december 4-e óta ez volt az első nőtüntetés?[SZJ]
Amikor elkezdtük szervezni, még nem. Menet közben mesélték el nekünk a felnőttebbek, hogy mi történt a Hősök terén. Jó lenne erről is többet tudni…
Sikeresnek mondható az akciótok?
Feltétlenül. Mondom, nagyon értékes és lelkes hatszáz asszony és lány jött el, és sokat segített a szervezésben Vásárhelyi Judit; ha csak két képviselőt vagy két nagymarosit sikerült elgondolkodtatnunk, már megérte. Különben is: az a jó, minél többféle civil tiltakozási forma kerekedik ki az ötletekből. Hiszen Nagymaros csak egy a tiltakoznivalók sorában.
Szerinted felépítik?
Nagyon úgy néz ki. A propaganda is ezt sugallja: Grósz álláspontját 20 percben ismertetik, majd megemlítik, hogy volt valami tüntetgetés a vízlépcső ellen. De azért – a bölcsebbek most majd biztos kacarásznak – szerintem nem teljesen vesztett az ügy: vannak még kompromisszumos megoldások. Talán.
A tiltakozásoknak nagyon a kezdetén vagyunk. Bős–Nagymaros ügyében is tiltakozni kell, az utolsó percig. Lássák csak, hogy nincs igazuk!
Egy ifjú hölgy, szeptember 17., Nőtüntetés Nagymaroson
A Fidesz Madzsar Alice-csoportjával az alábbi címeken és telefonokon lehet felvenni a kapcsolatot:
Honecz Ágnes Kelenhegyi út 23/a, T.: 658-217
Pelle Andrea T.: 379-570
Szelényi Zsuzsa T.: 340-095
- Duna-dosszié [8]