Skip to main content

[Független csoportok levele]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Tisztelt KB-tag!

A bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer ellenzői nevében fordulunk Önhöz, mint az MSZMP Központi Bizottsága tagjához. Álláspontunkat szíves tájékoztatásul mellékeljük.

A kérdés hamarosan az Országgyűlés elé kerül, ahol a képviselők háromnegyede az MSZMP tagja. Ezért az ügy további fejleményeit illetően a Központi Bizottság felelőssége igen nagy. Javasoljuk, hogy nyíltan nézzenek szembe a felelősséggel, és a legközelebbi központi bizottsági ülésen, még az Országgyűlés október 5-re összehívott ülésszaka előtt tűzzék napirendre e kérdés társadalmi-politikai vetületeit, különös tekintettel az érintett táj központi történelmi jelentőségére a nemzet tudatában.

Álláspontunk szerint a jelenlegi válságos helyzetben az építkezés folytatása esetén a létesítmény egy régi döntési-irányítási mechanizmus szimbólumává válik, s ezért a bármilyen oknál fogva elégedetlen tömegek elkerülhetetlenül e kérdés körül fognak tömörülni, a mi szándékainktól és az Önök vezércikkeitől függetlenül. Mi az erőszakmentes, demokratikus módszerek hívei vagyunk, és szeretnénk, ha e kérdésben az észérvek, a tudományos – és nem technokrata – megfontolások, a közakarat és nem az indulatok, nem a diktatórikus hatalmi reflexek döntenének.

Ezért javasoljuk, hogy a dunai vízlépcsőrendszer egész problémakomplexuma időlegesen kerüljön át a politikusok asztaláról a Magyar Tudományos Akadémia asztalára. A korrekt tudományos vitához azonban elengedhetetlen a munkálatokhaladéktalan felfüggesztése, a komplex tudományos vizsgálatok elvégzéséhez szükséges időre. Hogy az elkövetett hibák ne ismétlődhessenek meg, szükségesnek látjuk az eddig készült összes anyag hozzáférhetővé tételét, a további tudományos vizsgálatok teljes nyilvánosságát, beleértve a fontosabb bizottsági ülések egyenes közvetítését a televízióban. A bizottságokba hívják meg az ellenző tudósokat, és kérjenek fel külföldi szakértőket is, amennyiben a pártatlansághoz ez szükséges. Így gondolkodási időhöz jutnánk a döntéshozatal módját illetően.

Álláspontunk szerint egy kellően előkészített népszavazás tenne igazán pontot a viták végére, de erről döntsön az Országgyűlés. Javasoljuk továbbá, hogy a parlamentben a párttag képviselők is képviselhessék megbízóik – azaz a választópolgárok – véleményét, annak hiányában saját egyéni álláspontjukat, a pártszervek ne tegyék kötelezővé számukra ez ügyben a pártálláspont képviseletét. Amennyiben a Központi Bizottság javaslatunk nyomán valamilyen álláspontra jutna, azt hozzák nyilvánosságra. Így tudjuk közösen szolgálni a politikai stabilitás ügyét, ami nélkül nincs nemzeti felemelkedés.

Budapest, 1988. szeptember 20.

Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság (NB) (A Nagymarosi Bizottság tagjai)
Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság Környezetvédő Csoport (NB)
BME Zöld Klubja (NB)
Duna Alapítvány (NB)
Duna Barátai (NB)
Duna Kör (NB)
ELTE Környezetvédő Klub
Esztergomi Kulturális Egyesület (NB)
Fényes Szellők Baráti Társaság (NB)
Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)
KOKO (Eszperantisták Nemzetközi Természetvédelmi Társasága) (NB)
Környezetvédelmi Fotóstúdió (NB)
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Írók Szövetségének Örley István Baráti Köre (NB)
Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének Elnöksége
4-6-0 Békecsoport (NB)
Országos Klubtanács
Rakpart Klub (NB)
Szabad Kezdeményezések Hálózata
Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület (NB)
Tudományos Dolgozók Demokratikus Szövetsége (TDDSZ) Országos Választmánya Természetvédő Csoportja
Túlélés
Vállalkozók Országos Szövetsége Budapesti Ipartestülete[SZJ]






































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon