Bármilyen nemes például a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének elhatározása, hogy a tőkeimportot a jövőben a tárca kompetenciájába kívánja bevonni, feltehetően csak nehezen fogja elérni, hogy a befektetők a miniszteriális hivatalban keressék természetes szövetségesüket.
Nem kétséges viszont, hogy az állami adminisztrációnál jóval egyszerűbben tud a külföldi tőkemozgásokba bekapcsolódni egy olyan szervezet, amely a tulajdonosok szövetségét képviseli. A londoni székhelyű Business in the Community például komplex képzési programot ajánlott fel azok számára, akik a vállalati átalakulások következtében elveszítik munkahelyüket. Az alapítvány kisebb finanszírozásokkal lehetővé tenné azt is, hogy a pályakezdő fiatalokat vállalkozói pozícióba segítse, részben tőkével, részben oktatással, továbbképzéssel egyengetve első lépéseiket. De a BIC-nek nincs megfelelő hálózattal rendelkező magyar partnere. Az angol gyáriparosok szövetsége neves brit intézményeknél biztosít igen kedvezményes részvételt gyakorló menedzserek részére az úgynevezett „inkubátorokban”, menedzserképző iskolákban. Hasonló ajánlatot tett az olasz és a francia gyáriparos szövetség is. A svéd gyáriparosok szövetségének alelnöke pedig a napokban bejelentette, társasága megvásárolna, s a legkorszerűbb technikával felszerelne egy székházat a magyar gyáriparosok szövetsége részére, amely lehetővé tenné, hogy a szervezet közvetlenül csatlakozzon a hasonló külföldi szövetségek adatbankjaihoz.
Az ajánlatok fogadásának csak egy szépséghibája van: Magyarországon egyelőre nincs gyáriparos szövetség. Pontosabban a hírek szerint kettő is alakul, ami eggyel több a szükségesnél.
Zwack Péter, magyar származású amerikai üzletember, a Zwack Unicum Kft. elnöke, decemberben jelentette be a magyar GYOSZ alapításának szándékát. Kezdettől fogva hangsúlyozta, a nemzetközi játékszabályokhoz és a hazai tradíciókhoz egyaránt alkalmazkodó magyar társaság szektorsemleges, nyitva áll az állami tulajdon menedzserei számára éppúgy, mint a társas és magánvállalkozók előtt, soraiba várja a vegyes vállalatok képviselőit is. A nemzetközi üzleti életben is ismert – és elismert – üzletember koncepciója azonnal élénk érdeklődést keltett Nyugaton, ekkor érkeztek sorra az ajánlatok a külföldi gyáriparosok szövetségeitől. De jure még meg sem alakult a szervezet, s máris nyilvánvalóvá vált, hogy partnert és szövetségest keresnek benne az üzleti világ vezető menedzserei, olyan vállalkozások első emberei, akik hatalmas ipari potenciállal rendelkeznek, s akik úgy vélték, megfelelő hitelt, garanciát szavatol majd magyarországi működésükhöz a felelős társaság. A Zwack Unicum Kft. elnöke annak rendje és módja szerint tárgyalásokat kezdett a Magyar Gazdasági Kamarával, a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ), hogy az alakuló társaságba toborozza a vállalkozóknak mind szélesebb körét. A tárgyalások sorra-rendre kudarcot vallottak. Az érdek-képviseleti szervezetek már csírájában el akarták sajátítani a leendő GYOSZ-t, s fennhatóságuk alá kívánták gyűrni az éppen csak éledezni kezdő társaságot. A hónapokig tartó viták miatt szükségtelenül húzódott az alapítás. Mígnem egy váratlan fordulattal Palotás János és Széles Gábor a VOSZ képviseletében bejelentette, hogy létrehozza a szövetség égisze alatt a GYOSZ-t. Ami szükségszerűen azzal jár együtt, hogy a szövetség alapítóinak körét s ezzel együtt hatósugarát is csupán a hazai gazdaság egy ma még meglehetősen keskeny sávjára korlátozzák.
Zwack Péter viszont érdeklődésünkre elmondotta, hogy miután tárgyalásai ily módon meghiúsultak, igen rövid időn belül, az eredeti koncepcióknak megfelelően, hivatalosan is bejegyezteti a GYOSZ-t. Alapítói között nemcsak kisvállalkozók vannak, hanem az állami ipar jeles képviselői s a vegyes vállalatok menedzserei is. A magyar gazdaság erőit – mondta el Zwack Péter – pártállásra és tulajdonosi szektorra való tekintet nélkül kell tömöríteni a társaságban. Az viszont, hogy a szövetség érdek-képviseleti szervezet keretei között működjön, merőben ellenkezik a nemzetközi szokásokkal. A Zwack Unicum Kft. elnöke hangsúlyozta: ha az ország és a gazdaság integrálódni kíván Európához, akkor meg kell tanulnia, hogy nemzetközi módra gondolkozzon. S hogy ez ne csak szavakban, hanem a gyakorlatban is megvalósuljon, ahhoz tapasztalt szakemberek kellenek, akik képesek szervezni az együttműködést az üzleti világban.
Ugyanakkor Zwack Péter el kívánja kerülni, hogy az alapítandó GYOSZ kizárólag az ő nevéhez kapcsolódjon. Alapító társai közül Vadász Pétert, a Microsystem Rt. vezérigazgatóját javasolja az elnöki pozícióba, s gondoskodni kíván arról, hogy az új GYOSZ megkapja mindazt a nemzetközi segítséget, amelyet személyes kapcsolatrendszerén keresztül biztosítani tud számukra. Zwack Péter szerint a független GYOSZ létrehozására azért is égető szüksége van Magyarországnak, mert a nyugati gyakorlatnak megfelelően ez a szervezet lehet a partnere a munkavállalók független szakszervezeteinek, ami fontos garanciát jelentene a nemzetközi tőke számára. A külföldi munkaadók ugyanis már régen felismerték: érdekük olyan pozícióba juttatni munkavállalóikat, amelyben a lehető legjobb teljesítményekre képesek.
A nemzetközi üzleti világba pontosan illeszkedő GYOSZ koncepciója világos. Hogy miért kellett a szándék deklarálásától a megvalósításig öt hónapnak eltelnie, miért kellett egy ellen-GYOSZ-t létrehozni, s ezzel a gazdasági élet szereplőit két táborra osztani, azt legfeljebb kicsinyes érdekszférák céltalan, oktalan torzsalkodásával lehet magyarázni. Holott mai gazdasági állapotunkban sehogy se engedhetnénk meg magunknak a marakodást és az időhúzást. Vihar egy pohár vízben. S ha közben a pohár szétreped?
- gazdaság [6]