Skip to main content

Beszélő hetilap, 21. szám, Évfolyam 2, Szám 22

(Póda Jenő) - Pick Róbert: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

(pap–solt): Lezárjuk a Zichy Galéria ügyét

Solt Ottilia: Különféle bennszülöttek

Bossányi Katalin: A rendszerfolytatás programja?

Soós Károly Attila: Kormányprogram – rövid távú bizonytalanságokkal

Wojciech Maziarski: A nagy gyorsító lelassul

avagy mi hasznunk lehet a proletárdiktatúra maradványaiból

: Az ember esendő

Hamberger Judit: Tudatromboló állapot

Előadás Lengyelországról

Ara-Kovács Attila: Bulgária: Marad az utódpárt?

Végel László: Miért veszélyes az anyanyelv?

Nyílt levél Radovan Pankovhoz, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya elnökéhez

Borisz Jelcin: Kommunizmus kiválasztottaknak

Részletek Jelcin: Gyónás megadott témára c. könyvéből

K. I. [Kiss Ilona]: Jelcin, a szégyenlős népvezér

Tamás Gáspár Miklós: Privatizálunk? – Nem, államosítunk!

Kőszeg Ferenc: A kis Hírlap esete a nagy Springerrel

Baranyi Pál: A Fejér Megyei Hírlap főszerkesztőjének telexe főszerkesztő kollégáihoz

E. J. [Eörsi János]: Ügyrend a kerek asztalon

– Varga –: Mátészalka: felbontott „szerződés”

Csapó Ida: Mi lesz veled, Ifjúsági Alapítvány?

nagy: Mielőtt a kakas megszólal…

Az MSZP II. kongresszusa a Villányi úton

Papp Emília: Hol a sor vége?

Juhász Pál: Rossz hír az adósoknak

Bán Zsuzsa: Két GYOSZ egy csárdában

–eö– [Eörsi János]: Kavicsbánya: folyt. köv.

Diczházi Bertalan: Még egyszer a népi részvényről

Fleischer Tamás: Atom + hulladék: dicsérni jöttünk vagy temetni?

(Laikus megjegyzések Valkó János vitaindítója kapcsán)

Szabó Júlia: Lépegető emlékmű

Barna Imre: Egérfarok

(Nagy Péter Tibor ) - – szeg – [Kőszeg Ferenc]: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Kisbali László: Erkölcsi menetgyakorlat, lételméleti kiképzés?

Révész Sándor: Ellenzékben a kulturális bizottság

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon