Skip to main content

Rossz hír az adósoknak

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Szabó Iván MDF-es képviselő – sok magyar vállalat és vállalkozó aggályainak hangot adva – törvényjavaslatot terjesztett elő arról, hogy deregulációs törvénycsomagban lévő „öncsődtörvény” 3. pontját az Országgyűlés három hónapra függessze föl. Ez a pont azt írja elő, hogy azok a vállalatok, amelyek nem fizetik ki szállítóikat, kérjenek a bíróságon csődeljárást maguk ellen. A legalább 270 milliárd forintos vállalati sorban állás miatt ez a szabály bizonyosan több mint 200, de esetleg több mint 300 vállalatot is érint. A gazdasági bizottság mégsem járult hozzá a szabály felfüggesztéséhez, mivel ez közel sem olyan veszélyes a vállalatokra nézve, mint ahogy gondolják. A bíróságok ugyanis úgysem tehetnek mást, mint hogy iktatják a vállalati bejelentéseket, és csak azok ellen indítanak eljárást, akik hónapokig nem tesznek semmit fizetőképességük visszanyerése érdekében. Egyébként se változtassuk havonta a törvényeket – indokolt a bizottság. Az előterjesztő azonban ragaszkodott az indítványához, így a bizottság végül törvénymódosító javaslatot fogadott el. E szerint a vállalat vagy vállalkozó mentesülhet az önfeljelentési kötelezettség alól, ha eljárást indít a neki tartozó cég vagy cégek ellen. Ezzel a módosítással a csődtörvény nem lágyabb, hanem sokkal keményebb lett: nem ad módot a bíróságoknak arra, hogy elfektessék az ügyeket. Várhatóan megindul a csődeljárások sorozata.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon