Skip to main content

Bán Zsuzsa

Bán Zsuzsa: Már csak 8-9 ezer üzlet

A jávai előprivatizáció


A törvénytervezetnek természetesen nem használt az idő múlása. A Központi Statisztikai Hivatal – az ipari és kereskedelmi tárca felkérésére – egyszeri adatszolgáltatással próbálta felmérni a tényleges helyzetet. Vizsgálatukból kiderült, hogy összesen már csak 8-9 ezer üzlet esik az úgynevezett előprivatizálás kategóriájába. Lehet, hogy ez a szám az időközben szintén privatizálásra ajánlott gyógyszertárak és benzinkutak révén valamennyivel több lesz.

Bán Zsuzsa: Minisztériumi minősítés

Videoton


Bár a bizottság elnöke, dr. Török Ádám, többször is leszögezte, hogy a Videoton-vizsgálattal semmiféle precedenst nem kívántak teremteni, s kizárta a prekoncepció lehetőségét is, mégsem volt sem pártatlan, sem elfogulatlan a székesfehérvári vállalat kibontakozási stratégiáját elemző s végkövetkeztetéseiben nemegyszer önmagának is ellentmondó jelentés.

Várható, hogy a közeljövőben hasonló felügyelőbizottságok vizsgálják majd az átalakult nagyvállalati szervezetek központjainak tevékenységét.


Bán Zsuzsa: Nincs különút!

Közös piaci tagság


Az esélyek latolgatásánál a szakértők és amatőrök látszólag megfeledkeznek arról, hogy a hazai kereskedelmi diplomácia néhány éve két vasat tart a tűzben. Miközben mostanában kizárólag az EGK-tagságról esik szó, az új magyar kormány első jelentős külgazdasági lépéseként könyvelheti el, hogy Göteborgban aláírták június 13-án Magyarország és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) együttműködési nyilatkozatát.

Bán Zsuzsa: Szűkölő költségvetés


Kétségbeesett lépésre szánta el magát az Antall-kormány akkor, amikor a költségvetés 27 milliárdos deficitjének fedezetére nagyarányú áremelést hirdetett meg. Immár szó sincs a kormányprogram rangjára emelt választási szlogenekről, a halványrózsaszín illúziókról, a rendszerváltás első kabinetje ugyanazt az utat járja, mint elődei a pártállamban. A mérték valamivel nagyobb, de – mint a kormány gazdasági tanácsadója kifejtette – a drasztikus emelésekkel akkora tartalékot akarnak képezni, hogy késő őszig ne kelljen újabb központi áremelésekre sort keríteni.

Bán Zsuzsa: A gyors profitszerzés (máshol) bevált szisztémája

Shoji Shiba professzor és a magyar minőségkultúra


A japán térhódítás tartós stresszállapotot idéz elő az amerikai gazdaságban, így a vállalati menedzserek elérkezettnek látták az időt, hogy a saját hazájában is prófétává avassák a 80. életévén túl lévő Demming professzort.

Bán Zsuzsa: Az üzenet


Bizonyára nem a bajor kereskedelmi és ipari kamara a legmegfelelőbb hely arra, hogy először itt jelentse be a kormányfő és gazdasági tanácsadója a magyar iparpolitika felpörgetésének hadműveletét. Ámbár lehet ez afféle védekező manőver. Vendégségben nem kell tartania olyan kritikától, amelyre a parlamentben vagy a gazdasági kamarában, de talán még a kormányülésen is számíthat. A külhoni közhírré tétel kevéssé kedvelt módszerét az MSZMP-ben megboldogult Grósz-kormány alkalmazta előszeretettel.

Bán Zsuzsa: Két GYOSZ egy csárdában

Zwack Péter bejegyezteti


Bármilyen nemes például a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének elhatározása, hogy a tőkeimportot a jövőben a tárca kompetenciájába kívánja bevonni, feltehetően csak nehezen fogja elérni, hogy a befektetők a miniszteriális hivatalban keressék természetes szövetségesüket.

Nem kétséges viszont, hogy az állami adminisztrációnál jóval egyszerűbben tud a külföldi tőkemozgásokba bekapcsolódni egy olyan szervezet, amely a tulajdonosok szövetségét képviseli.


Bán Zsuzsa: Három a hitel…

Német, olasz, finn ajánlat


25-30 százalékos kamatok mellett nincs olyan beruházás, amely nyereséget hozhatna, sőt az sem valószínű, hogy ki tudja termelni a nyomasztó kamatokat, még mielőtt elérné a maximális hozamot. Nem véletlen, hogy valóságos mennyei mannának tűnik a hazai gazdálkodók szemében az a 4,2 milliárdos Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, amelynél a hiteleket a nemzetközi hitelezési feltételeknek megfelelő, Magyarországon különösen kedvezőnek tűnő kondíciók mellett lehet megpályázni. (Beszélő, 12.

Bán Zsuzsa: A sült galamb esete a külföldi tőkével

Japán delegáció


Hegyeshalomtól keletre már jóval kisebb figyelmet fordítottak a 70 tagú japán delegáció érdeklődésére. Nem mintha programjukat nem szervezte volna meg körültekintő professzionális gondossággal a látogatást bonyolító kereskedelmi tárca. De a parlamenti előcsatározásokkal, pártvillongásokkal valós és álbotrányokkal elfoglalt politikai és gazdasági közélet igen kevéssé reagált a japán küldöttség útjára.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon