A régi Beszélő – jósnak bizonyult Az egykori állambiztonsági szervezet, ahogy Pallagi Ferenc mondta volt, arra rendezkedett be, hogy a kommunizmus kétezer évig fog tartani; mi, beszélősök ’81–82 fordulóján egyre inkább meg voltunk győződve róla, hogy a szovjet birodalom bomlási folyamata visszafordíthatatlan, és a kádári közmegegyezésnek vége. Szerkesztőségi jósdánk igazából talán nem is várt sikere bátorított bennünket lapunk legális újraindulásakor, hogy helykén azt ígérjük olvasóinknak: a Beszélő a holnap híreivel fog jelentkezni.
„Az események logikája” – ahogy Karinthy használta, undorodva, a napilapok kedvelt fordulatát – most hátborzongató módon igazolta reklámmondatunkat, amelyet időközben már igyekeztünk elfelejteni. Ez évi első számunkban (január 3-án jelent meg) Vajna János, a magyar sajtóban elsőként, megjósolta, hogy az Öböl-válságot a szovjet vezetés arra fogja felhasználni, hogy visszahódítsa a Baltikumot. „A jelek arra vallanak, hogy a kommunizmus visszaszorításának jelenlegi szakasza véget ér” – írta cikkében Vajna János.
A rendpárt előretör – és nemcsak a kommunista visszarendezés képében. A múlt héten a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletté emelte azt a határozatot, amelyet a rendszerváltás küszöbén a pártállam ügyészsége hozott: Végvári József bűnt követett el azzal, hogy leleplezte a rendszerváltással az utolsó pillanatig szembeszegülő állambiztonsági szolgálatot. Nem maradhat büntetlen, mert ez ma, amikor feszült a nemzetközi helyzet, és fokozódott a belső bizonytalanság, rossz példa lenne. Egy évvel ezelőtt egy, az ötvenes évek koncepciós pereiről készült kiadvány még elrettentő példaként idézett egy ítéletet: a fegyverrejtegető azért érdemel különösen súlyos büntetést, mert a közelmúltban zajlott le a Rajk-per.
A Végvári felett ítélkező bíró nem vette észre, hogy időközben rendszerváltás történt. Kérdés, ő lát-e rosszul, vagy mi nem látjuk, hogy rendszervisszaváltás tanúi vagyunk.
Vajna János cikkében felteszi a szorongó kérdést: vajon megáll-e a szovjet rollback a birodalom határánál? De nyomban megkockáztatja a bizakodó állítást is: a kommunizmus visszavágása Napóleon 100 napos hazatérésére emlékeztet, amely Waterlooval végződött.
Talán hihetjük, hogy a rendpárt hazai kis Napóleonjainak sem adatik hosszabb dicsőség.
Bárha bízhatnánk benne, hogy mindkét jóslatunk a holnap hírének bizonyul.
- Harmadik oldal [8]