Skip to main content

–szeg [Kőszeg Ferenc]

–szeg [Kőszeg Ferenc]: A vér joga

Északfok, titok, idegenség!


Széles e világon mindenki magyar, akinek valamely őse magyar volt. Persze az a három-négy millió ember, aki a szomszédos országokban él és magyarul beszél, mégse magyar állampolgár: ők, illetve felmenőik nemzetközi döntések következtében elvesztették az állampolgárságukat. Magyar állampolgár ellenben a jus sanguinis, a vér joga alapján, az az amerikai, brazil és török, akinek az őse Magyarországról elszármazott olajbányász volt Texasban, favágó az Amazonas-vidéken vagy táncosnő Isztambulban. Nem is tizenötmillió magyar él e földtekén, hanem legalább ötvenmillió.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Gazdaságpolitikai érvek


Békesi László 1991. április 18-ától volt a Fotex igazgatótanácsának tagja. Pontosan egy évvel korábban (l. HVG, 1994. okt. 29.), 1990. április 18-án engedélyezte – még pénzügyminiszterként – hogy a Blackburn International Inc. Panama – a fotexes Várszegi Gábor cége – Blackburn International Casino Kft. néven, 2 millió dollár törzstőkével, játékkaszinó üzemeltetésének céljából gazdasági társaságot alapítson. A Bodnár György vezette kft. 1991 júniusában kapott engedélyt arra, hogy a Las Vegas kaszinót az Atrium Hyatt Hotelban működtesse.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Bulvárlapok zsákutcában

Szponzorok piaca


Magyarország legöregebb újságja, a 122 éves Népszava, privatizálása óta korszerűbb, érdekesebb, „profibb” lett, mint szomorúan veszteséges szakszervezeti lap korában volt. Anyagi helyzete azonban a nagy sajtóvállalkozó, Fenyő János keze között sem megnyugtató. Állításunkat egy könnyű fejszámolás nyomban bebizonyítja.

A lap előfizetési díja havi 390 forint, azaz az egy számra eső átlagos lapár 15,30 (utcai árusításban 19,50), az áfa levonása után 13,80. A terjesztési költség példányonként 6, a nyomdaköltség 7 forint.


–szeg [Kőszeg Ferenc]: Szoktatás

 
Rá kell szoktatni az MSZP-t, nem illik a koalíciós partnerrel való egyeztetés nélkül tetszetős hétvégi ötletekkel bombázni a nagyközönséget – valahogy így nyilatkozott a rádiónak az SZDSZ elnöke. A szoktatás mindenképpen benne volt.

Surján pártelnök elégedetten bólogat: az SZDSZ-nek nem tetszik a közteherviselés, a vagyonadó, lám az SZDSZ mindig is a gazdagok pártja volt. Az SZDSZ barátai pedig aggódnak: Horn, a kis ravasz egy nyúlpaprikás árán országnyi népszerűséget gyűjt magának.

Pedig ez a népszerűség korántsem osztatlan.




–szeg [Kőszeg Ferenc]: Ügynök és kurtavas


Ügynökökről, akik voltak és vannak, ne essék szó, mondanánk legszívesebben, Kálmán király nyomán. Unjuk őket, elegünk van belőlük. 1990-ben sokkal kevesebb részlettel voltunk tisztában, de még pontosan tudtuk, miről van szó. Tudtuk, hogy az ügynök, a „III/III-as” nem kulcsfigurája, nem démona az elmúlt rendszernek, hanem – szánalmas vagy szánandó – kis csavarja.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Két magányos


Szép egyedül, mondta Csurka az MDF januári országos gyűlésén. Pedig nem volt egyedül, hatalmas szavazataránnyal választották meg az elnökség tagjává. De Csurka tudta, amit a megválasztói nem akartak tudomásul venni: a szavazatok nem számítanak, csak az számít, hogy már nincsenek vele a lakitelki alapítók: Bíró Zoltán letaszításának maga Csurka is részese volt, Csengey meghalt, Csoóri, Lezsák, Für a döntő órában elpártolt tőle. Akik maradtak: pojácák, rajongók meg néhány csalódott, nyughatatlan lézengő ritter.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Megtelt


Magyarország megtelt, mondta a belügyminiszter, ki tudja hányadszor, ezúttal a sarkadi rendőrkapitányság újjászervezése alkalmából tartott ünnepségen. Magyarország megtelt, mondja egy országban, ahol a természetes szaporulat évről évre csökken. Egy országban, amely – egyébként helyesen és tiszteletre méltó módon – tizenötmillió magyar otthonának tekinti magát.

Magyarország megtelt, mondja a belügyminiszter, de a határokon túl élő magyarokat mindenkor kötelessége befogadni. Valójában ez a megkülönböztetés nem működik ilyen szépen.


–szeg [Kőszeg Ferenc]: Pályaudvari portya

Ropogós éjszakák


A rendszerváltás hőskorában, 1989–90, 1990–91 telén zsúfolásig megteltek a pályaudvarok hajléktalanokkal, a lapok pedig hajléktalanokról szóló hírekkel.

Akkoriban a Beszélő stábja is többször járt, főképp a Keletiben.

Azóta konszolidálódott a helyzet, ma a pályaudvarok éjszakánként szinte üresek. Ez részint annak köszönhető, hogy több a férőhely, több az átmeneti szállás: a főváros elkezdett berendezkedni arra, hogy vannak hajléktalanok. A határátlépési szigorítások nyomán drasztikusan csökkent a beutazók száma.




–szeg [Kőszeg Ferenc]: A kellemes parlament


Az Országgyűlés 22-én, hétfőn este 18.20-kor kezdte meg az egyházak költségvetési támogatásának felosztásáról szóló határozati javaslat vitáját, és 8.35-kor, fél órával „munkaideje” lejárta után, csak kénytelen-kelletlen fejezte be.

A vita költségvetési értelemben igen csekély összegről szólt. Arról, hogy a kis létszámú egyházak, felekezetek támogatására szánt, összesen 120 millió forint 35, vagy csupán 31 felekezet, vallási közösség között osztassék-e fel.

A vita mégsem volt kisszerű.




–szeg [Kőszeg Ferenc]: A medve bőre

Jogerős ítélet Eörsi Mátyás perében


Az elsőfokú ítélet Eörsi Mátyás perében – írtuk 1992. december 12-i számunkban – nemcsak Eörsit mentette fel, de felmagasztalta Horváth Balázst is, kimondván róla, hogy belügyminiszteri, helyettes miniszterelnöki tisztjéhez méltó módon fontolgatta, milyen eszközökkel szüntesse meg a taxisblokádot. Fontolgatása eredményeképpen 1990. október 26-án kilátásba helyezte, ha a taxisok déli tizenkét óráig nem hagyják el a közlekedési csomópontokat, a rendőrség fogja helyreállítani a rendet.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon