Skip to main content

–szeg [Kőszeg Ferenc]

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Az szégyellje magát, aki rosszra gondol!

Határőr-bemutató


A látható háború

Itt, a Kiskunhalasi Határőr-igazgatóság gyakorlóterén bezzeg látni a háborút. „Velünk szemben, a gazdasági épület előtt húzódik az államhatár – mutatja a gyakorlat szóvivője –, lila füst jelzi a fegyveres csoport betörésének helyét. A piros füsttel jelzett helyen határőrségi objektum látható, ahol objektumőr katonák foglalnak helyet. A kötelék már harcban áll az ellenséggel. Az időközben megérkező akciószázad parancsnoka a bal oldali épület mögött állítja fel a két löveget, amellyel a páncélozott célt fogja megsemmisíteni.


–szeg [Kőszeg Ferenc]: A Csurka-eposz


Minden középiskolás megtanulja, hogy az eposz tárgya – a homéroszi minta nyomán – valamely világméretű küzdelem, amelyre odafigyel az egész mindenség. Hogy a trójai háború valóban ilyen küzdelem volt-e, azt nehéz megállapítani, minthogy nemigen van róla más forrásunk, mint maga a homéroszi mű. Szigetvár védelme azonban bizonyosan nem volt az, epizód volt az oszmán hódítás történetében. A Szigeti veszedelem esztétikai minőségét ez mégsem csorbítja, a fogékony olvasó átéli és elhiszi, hogy Szigetnél dől el kereszténység és pogányság, a jó és a rossz küzdelme.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Branyiszkói költségvetés


„Társadalmunk jelen állapotában, struktúrájában kiválóan alkalmas az árvíz elleni összpontosított védekezésre, s ugyanakkor eléggé akadozva működik békeidőben, nyugalmi állapotában.” Ezeket a sorokat Csurka István írta az 1970-es nagy tiszai árvíz után A győzelmes 1970-es tavaszi hadjárat néhány tanulsága című cikkében (Élet és Irodalom, 1970. szeptember 12.). Az árvíz, mondja Csurka, katonás rendbe szervezte és mozgósította az országot. A győzelemhez azonban az akarat és az odaadás kevés lett volna.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Egy morgolódó a tömegből


A hivatalos Magyarország diszkréten fellélegzett, amikor Jaruzelski tábornok jóvoltából azt hihette, megszűnt a lengyel fenyegetés, nem kell már tartania attól, hogy a lengyel szikra tüzet lobbant Magyarországon. A földalatti Magyarország megrendültén próbálta tisztázni, mit is ér ellenzékinek lenni. Mi, a Beszélő szerkesztői folyóiratunk második számának anyagát gyűjtögetve azon tanakodtunk, érdemes-e egyáltalán lapot csinálni, hisz ismét bebizonyosodott, a rendszert sem megdönteni, sem megváltoztatni nem lehet.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Szervezkedünk… helyesbítünk


Előző számunkban névsort közöltünk Tölgyessy ügyvivői? címmel. Informátorunk szerint az SZDSZ I. kerületi szervezete a felsoroltak támogatását javasolta a megválasztott küldötteknek.

Több várbeli SZDSZ-es jelezte: híradásunk pontatlan volt. A közölt lista csupán egy válasz a kérdőíves közvélemény-kutatásban, és nem is kapott semmiféle támogatást.

Igaznak bizonyult ellenben az (s cikkünkben ez volt a fontosabb állítás), hogy némely budapesti küldöttek egyezkedni próbáltak a regionális küldöttgyűlések résztvevőivel: kölcsönösen keresztbe támogatják egymást.




–szeg [Kőszeg Ferenc]: Nehogy…


Valamibe beletrafálhatott Kornis cikksorozata első részében, mert Kocsis L. Mihály, az Új Magyarország felelős szerkesztője ugyancsak ingerülten idézi írását a napilap szeptember 2-i számában. Olyannyira ingerülten, hogy kissé önkényesen összevonja és ellenkező értelművé fordítja az idézeteket. De sebaj, így is reklám volna, ha a kormány kedvenc lapjának lenne olvasótábora. Minderre egy szót sem vesztegetnénk, ha a tiszta hang hegyi postása nem próbálná ijesztgetni szerzőnket.

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Marad mi volt: a puszta lég


A legfőbb ügyész augusztus 6-án kelt óvása hét pontban sorolja fél, miért volt törvénysértő a részvénytársaság bejegyzése Ezen belül további öt alpont foglalkozik a társaság alapszabályának jogszabályellenes pontjaival.

1. A cég nevének a cég alapvető tevékenységét kell tükröznie. A társaság felsorolt tevékenységi körei között egyetlen pénzügyi tevékenység sincs.

2. A cég egyik tevékenységi köre: „Egyéb gazdasági jellegű szolgáltatás.” Ennek tényleges tartalma kifürkészhetetlen.

3. A cég egyik tevékenységi köre: „Egyéb tulajdonú lakások kezelése”.






–szeg [Kőszeg Ferenc]: Elévületlen


Varga István orosházi ügyvéd vagy két hónapja elkiáltotta magát: a kommunista uralom idején elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények – az emberölés, a hűtlenség, a hazaárulás – elkövetőit meg kell büntetni, akármikor vetkeztek is. 1944. december 31-e és 1990. május 2-a között e bűncselekmények vonatkozásában nem volt elévülés.

Két országgyűlési képviselő, dr. Takács Péter és dr. Zétényi Zsolt törvényjavaslattá emelte Varga ötletét. Ha javaslatukat elfogadják, jó sok embernek kell majd ijedeznie a büntetéstől.


–szeg [Kőszeg Ferenc]: 126:125


Talán jobb így, hogy nem vagyunk kormányon.

Az alkotmány és az Országgyűlés házszabálya kimondja, hogy az Országgyűlés a határozatait a jelen lévő képviselők több mint felének a szavazatával hozza. Ez 50 százalék + 1 szavazatot jelent.

Pontosan ennyi szavazatot kapott Tarnóczky Attila MDF-es képviselő indítványa, holott a kormány nem támogatta.

Kétségtelen, hogy jelentős dologról volt szó. A javaslat elfogadása sok milliárd forint értékű vagyont juttatott az önkormányzatoknak, amelyeket a kormány elszegényíteni törekszik.






–szeg [Kőszeg Ferenc]: Napok, holtak


A szovjet csapatok túlteljesítették kivonulási tervüket: a kitűzött határidőnél két héttel korábban adták át az országot. Ez nem veszi el a kedvünket a június 30-án tartandó zenés búcsúztatótól. Az angol uralkodó születésnapját sem akkor ünneplik, amikor megszületett, hanem akkor, amikor jó az idő, hogy a brit külképviseletek világszerte gardenpartyt rendezzenek.

Sztálin halálakor a megdöbbenés, a lefojtott gyűlölet és az eltitkolt reménység viaskodott a szívekben. Amikor Brezsnyev halt meg, valamilyen kábulatos vidámság söpört végig a városon.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon