Leírod, hogy hiába fogadta el konszenzussal a parlament a „kérharmados” önkormányzati törvényt, félő, hogy a kormánypártok olyan részlettörvényeket préselnek keresztül, hogy az egyszerű többséggel megszavazott végeredmény egy centralizált államigazgatás lesz.
Nos, a köztársasági megbízott jogállásáról szóló törvényjavaslat vitája során, ahol az ellenzék nem adta olcsón a bőrét az új törvényhez, a kormány maradéktalanul örülhetett.
Részletezed, hogy mindhárom ellenzéki párt szónokai szinte egymással versengve mutattak rá, hogy az önkormányzati törvény szellemével nem egyeztethetők össze a törvénytervezet részletei. Külön kiemeled, hogy Tirts Tamás, aki a Fidesz álláspontját adta elő, mennyire elfogadhatatlannak tartotta az előterjesztést.
Kedves Janó! Ezt ismerjük, és tudjuk azt, ha szól – akkor a Fidesz-legény, igen kemény. Rendjén is volna a dolog, azonban lássuk, kik hogyan szavaztak.
A törvény elfogadására szavaztak a kormánypártok tagjai, ellene szavaztak a szabad demokraták, részben tartózkodtak és részben megszavazták a szocialisták. A Fidesznél nyolcan nem szavaztak, a jelen levő 14 képviselő pedig a kormánypártokkal szavazott, természetesen Tirts Tamás is.
Talán első pillanatban a kisgazdák jutnak eszedbe, amikor az előprivatizációs törvény vitáján a vezérszónok hatalmas dörgedelmei után (mindent vissza kell adni, amit a bolsevisták elvettek!) megszavazták az ennek ellenkezőjét tartalmazó kormánybeterjesztést. De nem volna igazad, ha ez jutna eszedbe. A Fidesz – a vezetői szerint az egyetlen igazi liberális párt – csupán szakszerűen felismerte, hogy a többséget úgysem sikerült volna leszavazni. Ezért aztán – egy „Eb ura fakó!” után – ezúttal is pragmatikusan cselekedtek, amint azt megszokhattuk tőlük az utóbbi időben. Esetleg csak arról kellene elgondolkozni, hogy mit is jelent az a szó, hogy pragmatikus.
Danis György
országgyűlési képviselő (SZDSZ)
Hivatkozott cikkek
- Visszabeszélő [6]