A ROAD, az Állampolgári Mozgalom–Demokratikus Akció január végi első kongresszusán az volt az alapkérdés, hogy egyesüljenek-e a Demokratikus Unióval, s hogy ez a lépés hogyan érintené saját politikai identitásukat. Többórás vita után nyilvánvalóvá vált, hogy a mozgalom megoszlik ebben a kérdésben. A beolvadást ellenző csoport élén Bujak áll.
A múlt év végén az elnökválasztás két fordulója között Mazowiecki, a versengés legfőbb vesztesének tekintett volt miniszterelnök, összehívta választási stábját. Amellett hogy arra szólította fel őket, hogy adják Walesára a voksukat a második fordulóban, Mazowiecki egy új párt megalapítását indítványozta. Ilyen körülmények között jött létre a Demokratikus Unió, amely a ROAD-ból és a Demokratikus Jobboldali Fórumból tevődött össze, abból a két politikai csoportosulásból, amelyik a Mazowiecki elnökségéért folytatott kampányt támogatta, s amelyik néhány héttel korábban Krakkóban megalapította a Szövetség a Demokráciáért szervezetet. De még mielőtt az első lépéseket megtették volna, nézeteltérések támadtak a tekintetben, hogy a kétféle orientáció közül melyik játssza a domináns szerepet az Unión belül.
A nézeteltérések ellenére a hat hónapos ROAD alapító tanácsa december 15-én deklarációt fogalmazott meg arról, hogy a mozgalom támogatja a Mazowiecki-féle Uniót. A végső döntést azonban a ROAD országos kongresszusának kellett meghoznia, amelyet 1991. január végére terveztek.
A ROAD tervei körüli ellentmondások a párt prominens vezetőinek eltérő nézeteiből fakadnak. 1990. július 16-tól, amikor 101 aláírással életbe lépett az alapító nyilatkozat, a jövendő tevékenységet előkészítő munkát a mozgalom két országos vezéralakja: Zbigniew Bujak és Wladyslaw Frasyniuk irányította. Ma egymással ellentétes álláspontot képviselnek a ROAD követendő stratégiájával kapcsolatban.
Bujak úgy gondolja, hogy a ROAD-nak meg kellene őriznie autonómiáját, hogy a munkásoknak vonzó programot adhasson. Frasyniuk ezzel szemben a Demokratikus Unióval való szervezeti egybeolvadás mellett érvel arra hivatkozva, hogy ez megnövelné az esélyeket a közeli parlamenti választásokon.
A ROAD aktivistáinak sorában a földalatti Szolidaritás e két legendás vezéralakján kívül a lengyel politikai élet számos olyan prominens figurája is megtalálható, mint Adam Michnik, Henryk Wujec, Jan Litynski, Jan Rokita, Andrzej Wielowieyski és Jacek Kuron. Az ő felfogásuk sem tekinthető egységesnek a mozgalom követendő útjával kapcsolatban.
„A választási stratégia szempontjából is az a jó, ha megőrizzük identitásunkat” – mondta Michnik. „Ha már a legelején szakadással kezdjük, csak azt érjük el, hogy a választók többsége megint otthon marad” – vetette ellen Kuron.
Nehéz megítélni, hogy ezek a nézeteltérések milyen mértékben befolyásolhatják az általános politikai helyzetet. A ROAD mint párt éppen csak megkezdte működését, az első kongresszusa előtt összesen 5252 tagja volt. De nem szabad alábecsülni azt a tényt, hogy ez a mozgalom tömöríti a Szolidaritás régi vezetőinek többségét. Közülük sokan komoly tapasztalatokkal rendelkeznek politikai és társadalmi mozgalmak szervezésében, olyan emberek, mint Kuron, Michnik és Litynski, akik húsz évvel ezelőtt megalakították a KOR-t, a társadalmi önvédelmi bizottságot, az első nyíltan antitotalitárius mozgalmat.
A ROAD-ot politikai ellenfelei baloldali címkével emlegetik, ami egyértelmű lejáratásnak számít a mai Lengyelországban. Néhány nappal a ROAD kongresszusa előtt a Trybuna c. posztkommunista napilap azt írta, hogy a mozgalom bejelentette a Szocialista Internacionáléhoz való csatlakozását. A bejelentést azonnal megcáfolták, az eset mégis jól érzékelteti a ROAD körüli atmoszférát.
A párt programjáról még nem sokat lehet mondani. A kongresszusra előkészített programnyilatkozatban többek között ez áll: „Elutasítjuk az osztálypárt modelljét és az erőszakot az emberek közötti viszonyokban. Egyeztetni kívánjuk az eltérő egyéni és csoportérdekeket a közérdek egészével.”
A közelgő választások kétségtelenül szükségessé teszik majd a részletesebb, specifikusabb program kidolgozását. A ROAD aktivistái mindenesetre a választások elhalasztásával szemben foglaltak állást, szerintük a választásokat meg kell tartani még ez év áprilisa előtt. Aggodalmuknak adnak hangot az elnök körüli hatalmi centrum kiépítésének kísérlete miatt is, mint amilyen az alkotmányellenes Elnöki Tanács.
A küldöttek úgy határoztak, hogy megőrzik a ROAD autonómiáját, a Demokratikus Unió egyesülési kongresszusának megszervezéséig. A mozgalom vezetőjének Frasyniukot választották meg.
- Külföld [6]