Merész dolog volt Jeszenszky Gézától, amikor a múlt év júniusában, zágrábi hivalatos látogatásakor kijelentette: Jugoszlávia föderatív rendje felett eljárt az idő. Magyarország külügyminisztere Horvátország és Szlovénia új demokratikus köztársasági kormányai mögé állt. Szavai már ekkor igen nagy haragot váltottak ki a hivatalos neokommunista Belgrádban. A horvátok és a szlovének viszont, nem utolsósorban pedig a vajdasági magyarok, úgy gondolták, hogy ezt követően politikai és gazdasági támogatást kapnak, pl. horvát–magyar vegyes vállalatok jönnek létre, konzuli képvisletek nyílnak, talán még a Budapest–Zágráb vasútvonal modernizációja is megkezdődhet, sőt felvetődött egy Ljubljanába vezető autóút megépítése is. Ehelyett azonban fegyverek jöttek.
A fegyvereket Martin Spegelj tábornok, Horvátország védelmi minisztere rendelte meg a Technika Külkereskedelmi Vállalatnál. A magyar fél képviselői azonban bizonyára elfelejtették átlapozni a titkos megrendelő életrajzát, vagy esetleg túl gyorsan pörgették a lapokat, s átsiklottak a részletek felett. A ma 64 éves tábornok 15 évesen lépett Tito partizánjai közé, majd a „felszabadulás” után kommunistaként a sztálinista Moszkvába került, ahol elvégezte a katonai akadémiát. Már az ötvenes években nagyobb országrész védelméért felelős parancsnok volt. Csodálatos módon túlélt minden párttisztogatást, amelyet Tito néhány évente végrehajtott, hogy a hadseregben, a pártban és a kormányban lévő vetélytársait kikapcsolja vagy megfélemlítse. Spegelj azonban minden „kurzusváltásnál” egyre magasabbra emelkedett a hatalmi ranglétrán. Amikor 1971-ben a reformkommunistákat páncélosokkal buktatták meg, Spegelj a puccsisták oldalán állt. „Határozott fellépését” Tito a legmagasabb katonai kitüntetéssel jutalmazta: kinevezte az ötödik jugoszláviai katonai kerület főparancsnokává, ami Horvátország nagy részét és Szlovénia teljes területét jelentette. Amikor 1980-ban az államalapító Tito elhunyt, a jugoszláv néphadsereg élére egy úgynevezett Katonai Tanács került, melynek Martin Spegelj volt az egyik főparancsnoka. Ez a tanács egyfajta védelmi minsztériumként működik, amely – a még ma is érvényes alkotmány 240. cikkelye alapján – jogosult a „belső rend” védelmére. Az utóbbi években többször akcióba is léptek: háromszor rendeltek el rendkívüli állapotot Koszovóban, páncélosokkal és paramilitáris egységekkel vertek le tüntetéseket. A mérleg: kétszáz halott, legalábbis ennyiről tudnak a nemzetközi emberjogi szervezetek. Amikor 1988-ban Szlovéniában sokszínű demokratikus mozgalom kezdett kialakulni, újra a Katonai Tanács akart közbelépni, mert ez – úgymond – „ellenforradalom”, amely „szemben áll az alkotmánnyal”. Ez a kijelentés Martin Spegelj szájából hangzott el.
Spegelj csak Ceausescu bukását látva állt át a demokraták oldalára, majd azonnal nyugdíjaztatta magát, amikor azt tapasztalta, hogy a titóista kommunizmus sem tud ellenállni az általános kelet-európai fordulatnak. A röviddel ezután tartott első demokratikus választásokon Szlovéniában és Horvátországban polgári jobbközép kormány került hatalomra. Zágráb új köztársasági elnöke, Franjo Tudjman, Spegeljt többek nyomatékos tiltakozása ellenére vette be a kabinetbe, hogy ezzel semlegesítse az új kormányokkal szemben álló hadsereget. Spegeljnek kellett volna a tisztikar jelentős részét a horvát demokrácia pártjára állítani.
Hogy ez a manőver sikerült-e, azt a jövő fogja megmutatni. Már a fegyverüzlet előtt is lehetett hallani olyan hangokat, amelyek kétségbe vonták Spegelj demokratikus fordulatának őszinteségét. Rossz nyelvek szerint egy Belgrádnak dolgozó provokatőrrel van dolgunk. Spegelj ugyanis szoros kapcsolatban állt a katonai csúcsvezetéssel, amely aligha tűrné el egy önfejű tábornok „különútjait”. Egyébként is: hogy lehetett Jeszenszky olyan vak, hogy egy titkos fegyverüzletben higgyen – teszik fel a kérdést Horvátország polgárai. És tovább is kérdeznek: miért éppen fegyverüzlet? Nem lenne fontosabb Horvátország, Szlovénia és Magyarország politikai és gazdasági együttműködése? Kíváncsian várjuk, hogy mikor kerül sor e három új demokrácia visegrádi csúcstalálkozójára.
(Belgrád)
Hivatkozott cikkek
- Külföld [7]