Kevés a rendőr, panaszolja a belügyminiszter, csináljunk rendőrt a sorkötelesekből. A katonáskodáshoz elég az alapkiképzés, a hátralévő tíz hónap szolgálati időt töltse a gyerek rendőrként. No, persze nem a bűnüldözés területén, hiszen ahhoz szakmai ismeretekre van szükség, hanem olyan beosztásban, amihez elég az erő meg a fegyverismeret: őrszolgálatban, rendfenntartó, tömegoszlató alakulatoknál. De nehogy bárki a kék ÁVH-ra gondoljon – a jelentkezés szigorúan önkéntes. Kedvcsinálónak azért ott van az öreg katonák kemény ökle, ahogy az egri botrány tanúsítja. Eszes újonc inkább gumibotra kap, mint hogy őt üssék öregebb bajtársai. Legfeljebb a törvényesség hibádzik, hiszen a honvéd a haza védelmére esküdött fel. A közrend védelme a jelenlegi alkotmány értelmében legfeljebb szükségállapot idején kötelessége és joga. A katona feljebbvalója a Honvédség parancsnoka, végső soron pedig a főparancsnok, azaz a köztársaság elnöke, a rendőré a belügyminiszter. A sorrendőrség bevezetésével a belügyminiszter fegyveres ereje nőne a honvédség rovására. Itt van a kutya elásva. (Persze nem a Szimat kutya!)
- Szimat [6]