Skip to main content

Babérok

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A megboldogult Magyar Népköztársaság 1956-ban (még október előtt) zászlórendet alapított. Gyémántokkal ékített változatát csak királyok és államfők kaphatták, például az időközben szintén levitézlett perzsa sah s a még mindig viruló Fidel Castro – kétszer is. A Magyar Népköztársaság Zászlórendjéből a Magyar Köztársaság Zászlórendje lett a nagy változások nyomán. A gyémántosat legutóbb Ru Te Wu dél-koreai elnök kapta – hol van már Fidel Castro –, rubintos változatát Wiegner Jenő, Teller Ede, Bay Zoltán, Tom Lantos amerikai szenátor, aki sokat segített hazánknak, Andrew Timár kanadai illetőségű üzletember, aki alighanem szintén. Mellére tűzheti a MK Babérokkal Ékesített Zászlórendjét tavaly óta Hans Heinrich Thyssen-Bornemissza báró úr, akiről az Állami Számvevőszék vizsgálatának nyilvánosságra kerülése óta tudjuk, mit köszönhetünk neki: mint legnagyobb magánadományozó, 13519698 (azaz tizenhárommillió stb.) forintot juttatott a Magyar Demokrata Fórumnak. Igaz, hogy még a Németh-kormány terjesztette fel e rendjelre 1990 februárjában.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon