Skip to main content

Ingatlanárak

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Egy szombathelyi öröklakás 1982-ben alig több, mint félmillióba került, ma 3 milliót ér. Ennyiért árulja Szabó Győző, országos rendőrfőkapitány Szombathely, Gyöngyös-parti sétány 2. I. emeleti lakását ugyanis, melyről szemtelen kiskutyánk március 2-i számunkban (II. évf. 9.) elvakkantotta, sőt dokumentummal is bizonyította, hogy Szabó Győző vissza nem térítendő munkahelyi támogatásból vásárolta 1982-ben, mikor a megyei bíróság elnökének nevezték ki. (A nem kevésbé tapintatlan HVG riportereinek kérdésére a fő-főkapitány nem tagadta az ajándékot, csupán megmagyarázta, hogy másképpen nem tudott volna Szombathelyre költözni, ahová kinevezése szólította.) Ha – mint reméljük – vásárlót talál az immár funkcióját vesztett szombathelyi lakásra, három millióval megteremtheti függetlenségét, s nem szorul újabb vissza nem térítendő támogatásra. Azért az az 1982-es kinevezés elég jól kamatozik. Az árról egyébként telefonon kaptunk felvilágosítást, miután feltárcsáztuk azt a budapesti telefonszámot, melyet a lakás bemutatásával megbízott szombathelyi szomszédtól kaptunk.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon