Skip to main content

Beszélő hetilap, 18. szám, Évfolyam 3, Szám 18

(Fürj): Zuhanórepülés

: A Beszélő szerkesztőségének

Iványi Gábor: „Add nékem a te szőlődet, hogy legyen veteményeskertem…”

(Királyok I. Könyve 21.)

Bauer Tamás: Kell-e a szabad demokratáknak a világkiállítás?

Mink András: Duli-fuli kisgazdák

B. T. [Bauer Tamás]: Bölcsek tanácsa

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Minden tilos, ami nem kötelező

Kőszeg Ferenc: Isten vele, József

Litván György: Kádár János körmenete

Eörsi László: Egy felkelő kálváriája

Nagy W. András: Az ezred fia

Vajna János: Amerika és a világ

Ara-Kovács Attila: A dilettantizmusok évada…

Gyurovszky S. László: Szlovák torpedó

Barcsi János: Nehéz idők

Roland Hofwiler: A fosztogatás kora

Ara-Kovács Attila: Le a maszkokkal!

Tálas Péter: A kommunistáktól a sörbarátokig

: Lengyel párttérkép

Szabó Miklós: Szakdolgozat a magaslesről

Völgyes Iván: Kell félnünk a farkastól?

: Szenvedélymentesen a magyar gazdaságról

Antal László: A borotva élén

P. E. [Papp Emília]: Végtelen (csőd)történet

Eörsi János: Ózd, a csodák csodája

Makkai László: Rendszereltolás…

6 hatós beavatkozással

Solt Ottilia: Megint lőttek…

(Giczey Péter helyszínről küldött tudósításának felhasználásával)

t–s: Ingatlanárak

: A megyék támogatják a világkiállítást!

Szabó Lívia: A GYIVI garzonháza

Szeles László: Időjárásjelentés

Tófalvi Zoltán: La revedere!

–rp– [Upor Péter]: Vállalkozni muszáj…

Bemutatjuk az Óbudai Társaskört

Szirtes János: Mentés – menekülés – iskolaterápia?

Fencsik Flóra: Az Ünnep Visszavétele

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon