Skip to main content

A megyék támogatják a világkiállítást!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Nyilatkozat (tervezet)

Magyarország megyei önkormányzatainak vezetői fontosnak tartjuk véleményünk közreadását a Bécs-Budapest Világkiállítás megrendezését illetően.

A világkiállítás Béccsel való közös megrendezését 1995-ben szükségesnek tartjuk az alábbiak miatt:

1. Az ország nemzetközi megítélése, hitele döntő mértékben függ a világkiállításnak az eredeti kiírás szerinti 1995-ben történő megrendezésétől.

2. A világkiállítás és az általa indukált beruházások az egész országban több százezer munkahelyet teremtene.

3. Az ország jelenlegi súlyos gazdasági helyzetében páratlan és csak 100 évenként visszatérő lehetőséget nyújtana a gazdasági kitörésre, a piacgazdaság tényleges megteremtésére.

4. A világkiállítás lehetőséget teremt a legkorszerűbb technika és technológia átvételére a külföldi befektetőktől.

5. A világ országai mutatkoznak be a világnak, miközben megismerhetik országunkat és az igazi magyar kultúrát.

6. A turizmus hatalmas méretű fellendülése várható, ami kedvezően befolyásolná a magyar mezőgazdasági termékek széles körű megismerését, fogyasztását, amely az exportpiac bővülését eredményezheti.

7. A világkiállítás által nemcsak Budapest, hanem az egész ország infrastruktúrájának fejlődése, a sok évtizedes lemaradás felszámolása várható.

8. A világkiállítás megrendezésétől való esetleges visszalépésünk vagy a fő helyszín átengedése Bécs számára a magyar gazdaság, kultúra és a vállalkozói mentalitás megítélését több évtizedre vetné vissza.

Végezetül hangsúlyozni kívánjuk, hogy a világkiállítás az egész ország ügye, és amikor hangot adunk aggályainknak a megrendezés akadályozását illetően, egyúttal kiállunk a világkiállítás ügye mellett. Nyomatékosan kijelentjük, hogy magunk mögött tudhatjuk megyéink lakosságának, az ország négyötöd részének az élni akarást kifejező támogatását.

Kérjük az ország vezetésében felelősséget vállalt tisztségviselőket és a döntésre feljogosított intézményeket, hogy az ország, a nemzet javára, sürgősen vállalják fel a döntés ódiumát.

A Magyar Köztársaság megyei önkormányzati testületei nevében:
Csongrád megye Közgyűlésének Elnökétől
Szeged

I. 366/1991
Tárgy: Bécs–Budapest Világkiállítás megrendezésével kapcsolatos nyilatkozat
Melléklet: 2 db
Csongrád megye Közgyűlésének

Tisztelt Közgyűlés!

A Társaság a Világkiállításért Országos Egyesület – az 1. sz. mellékletben szereplő tervezettel – megkereste a megyei önkormányzatokat, hogy közös nyilatkozatban adják közre véleményüket a Bécs–Budapest Világkiállítás megrendezéséről. A nyilatkozat tartalmával egyetértve, azt támogatva tájékoztatom a közgyűlést a világkiállítással kapcsolatos Csongrád megyei várakozásokról, lehetőségekről.

Az infrastruktúra fejlesztése terén várható a hírközlő hálózat korszerűsítése, a Déli Autópálya kiépítése, a 43-as és 47-es főközlekedési utak, a Szeged–Ópusztaszer–Kistelek útvonal szélesítése, Szegeden, illetőleg Szentesen polgári repülőtér kiépítése.

A kereskedelemben, vendéglátásban, idegenforgalomban új létesítmények, áruházak, vásárcsarnokok építése. A meglévő szállodai férőhelyek korszerűsítése, a kemping, magánvendéglátás lehetőségeinek fejlesztése, a termál- és gyógyturizmus fellendítése.

A világkiállítás tervezett 1995-ös időpontja szerencsésen egybeesik államalapításunk 1100 éves évfordulójával. Javaslom ezért a közgyűlésnek, hogy a nyilatkozat elfogadásával egyidejűleg kezdeményezze, hogy az államalapítás országos ünnepségének színhelye, egyben a világkiállítás egyik legfontosabb vidéki pólusa az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark legyen. A világkiállítás idejére a megyében szervezhető programok felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

Fentiek alapján kérem a közgyűlés állásfoglalását a Bécs–Budapest Világkiállítás megrendezésével kapcsolatban az alábbi határozati javaslat elfogadásával:

1. A Csongrád megyei közgyűlés egyetértését fejezi ki a Bécs–Budapest Világkiállítás megrendezését szükségesnek tartó kezdeményezéssel, és feljogosítja a közgyűlés elnökét az 1. sz. mellékletben foglalt nyilatkozat aláírására.

2. A közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy a nyilatkozatot juttassa el az Országgyűlés és a Minisztertanács elnökéhez, a megyei országgyűlési képviselőknek, az országos érdekképviseleti szerveknek és a parlamenti pártok vezetőinek.
Határidő: folyamatos
Felelős: Lehmann István, a közgyűlés elnöke

3. A közgyűlés előzetes egyetértését adja a 2. sz. mellékletben foglalt programtervezethez azzal, hogy annak részleges kimunkálása, esetleges bővítése a világkiállítás megrendezésére vonatkozó döntés függvényében történjen.

4. A közgyűlés felhívja a közgyűlés elnökét, hogy az állásfoglalásnak és a nyilatkozatnak a megye közvéleményével történő megismertetéséről – a sajtó útján – gondoskodjon.
Határidő: folyamatos
Felelős: Lehmann István, a közgyűlés elnöke

A határozatról értesítést kap: Lehmann István, a közgyűlés elnöke.

Szeged, 1991. február 27.

Lehmann István

































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon