Skip to main content

Véreink / Titok / Nem írtunk hiába! / Hurrá, hiába írtunk!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Véreink

Tudjuk, hogy az anyaország keblére ölelt határon túli magyarság fiataljainak felsőfokú tanulmányai Magyarországon nem egészen felhőtlenek. Ösztöndíj, kollégium ugyanis nem társult a felvételi vizsgával elnyerhető helyekhez. Márpedig a mi egyre nyugatiasabb árrendszerünk a szomszédos még keletibb jövedelmű családoknak nehezen megfizethető. Nemrégiben körlevél érkezett a Művelődési Minisztériumból a felsőoktatási intézmények dékánjaihoz. Ebben az áll, hogy a jövő tanévre ne vegyék fel a határon túlról jelentkezőket. Felvételizhetnek tehát, csak nem kell őket felvenni. A határon túli magyaroknak is vannak jogaik nálunk, meg a felsőoktatás autonóm intézményeinek is. A 15 milliós nemzet és a szűkös költségvetés közötti ellentmondás gordiuszi csomóját a kormány nem nyílt sisakkal vágta át…

Titok

Vajon miért olyan mély titok, hogy mely pénzintézetek dobták össze az új „kormányhoz közel álló napilap” alaptőkéjét a Publika Rt.-be? (Méghozzá elég nagyvonalúan: a kiadó egy évig képes veszteségesen is finanszírozni a 300 ezres példányszámúra tervezett lapot.) Csak tán nem azért, hogy ne tudjuk kiszimatolni: a kormány derekasan presszionálta a bankokat, amelyeknél ő a legnagyobb tulajdonos, s komoly szava van az igazgatótanács összetételében?

Nem írtunk hiába!

A Csendőrsors című miskolci kiadvány bemutatása múlt számunkban nem volt fölösleges. Az MDF alelnöke, Furmann Imre már megjelenésünk másnapján elítélte a könyv kiadását, a kiadók elnézést kértek sajtó útján a közönségtől, a példányok terjesztését azonnal beszüntették, s a Borsod Megyei Főügyészség „közösség elleni izgatás” gyanúja miatt nyomozást rendelt el, a rendőrség a négyezer kinyomtatott példányból 3211-et lefoglalt.

Hurrá, hiába írtunk!

Levelet kaptunk a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokságától, amelyben értesítik a szerkesztőséget, hogy a Pannonsped Kft. részére a múlt héten – a Beszélő-cikk megjelenése napján – kiadták a várva várt engedélyt.
















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon