Skip to main content

Elvi álláspont

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


II. évfolyamunk 5. számában megemlékeztünk egy abonyi kultúreseményről: a helyi MDF rendezésében találkozott olvasóival. Kunszabó Ferenc, a Hunnia Füzetek főszerkesztője. Kunszabó a tőle megszokott s a Hunnia Füzetekben szorgalmasan propagált eszméket hirdette: az ország kulturális életét uralják a nem-magyarok (vajh kik?) s ez nem jó. A nevezetes tiszaeszlári vérvád-per vizsgálóbírójának emlékiratait ígérte jövendő kiadványainak sorában, mint olyan művet, melyből végre megtudja az ártatlan olvasó, hogy igenis a zsidók ölték meg Solymosi Esztert stb. A találkozón jelen volt az MDF országgyűlési képviselője, akinek nem volt fenntartása Kunszabó úr szövegével szemben. Később kiderült, hogy ez a képviselő Király B. Izabella kertészmérnök, tanár, szabó és vizsgázott néptáncoktató volt.

Május 7-én, kedden Gadó György interpellált a legfőbb ügyészhez a szélsőségesen jobboldali megnyilvánulások ügyében. Többek között a Hunnia Füzetekben kinyomtatott nézeteket vélelmezte a Btk-ba ütközőknek. A Ház kivételesen elcsöndesedett, a légyzümmögést is meg lehetett hallani: mindenki feszülten figyelte Gadó szavait. A legfőbb ügyész helyettese tájékoztatta a Házat arról, hogy a Hunnia Füzetek ellen nyomozást rendeltek el. Gadó György – és vele együtt a képviselők 98 százaléka elfogadta a főügyész válaszát, feltehetőleg azért, mert egyetértett a népcsoport, felekezet elleni uszítók felelősségre vonásával. Hárman szavaztak „nem”-mel. Nyilván nem helyeselték a hatóság közbelépését. Rudics Róbert nagykanizsai katolikus mérnök (MDF), Tóth Imre László 34 éves tiszaszederkényi népművelő és egyetemi oktató (MDF), valamint Király B. Izabella.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon