Skip to main content

Beszélő hetilap, 20. szám, Évfolyam 3, Szám 20

(Panayotis Koutelidas): Tisztelt Főszerkesztő úr!

(Desztics Jenő–Tálas Géza): [Olvasói levél]

(Bencze Judit): [Olvasói levél]

(Makkai László): [Olvasói levél]

: Egy nemzeti liberális

Deák Ferenc parlamenti felszólalása, 1873. június 28.

p.é./nwa [Pleszkán Éva–Nagy W. András]: Ügynökök, ávósokról, pufajkások / Göncz Árpád útja / Kárpótlások / Expo / Három megkönnyebbülés

Szabó Miklós: Mindszenty és Barankovics

Mészáros István László: Szőnyegbombázás, aknamező

Bretter Zoltán: Régi szép intézmények

Neményi László: Az MSZP avagy a szocialista hullámvasút

Hack Péter: Közigazgatási bíráskodás

Salamon Ferenc: Önként és dalolva?

Janesch Péter - Lakner Judit - Sándor Gábor: Szivárványos Expo

György Péter: A Város, avagy lesz-e közép-európai talk show

Bretter Zoltán: Lehallgatott demokrácia

Kovács Miklós: „Békés” forradalom Afrikában

Vajna János: Bush és Gorbacsov közös témái

Juhász József: Népszavazási dömping Jugoszláviában

J. J. [Juhász József]: Kárvallottak és szabotálók szövetsége

Gyurovszky S. László: Vágyálom vagy tragédia

Cs. Gyímesi Éva: A szél és a vitorla

Világi Oszkár: Kié a cseh–szlovák „ősi juss”?

Neményi László: A letargia és a parasztháború között

Tamás Gáspár Miklós: A’ diétai regulának summás veleje

–iJ– [Eörsi János]: Lejjebb csavart gázcsap

T. G. Á. [Tóth Gábor Ákos]: Puha acél

[Nagy W. András]: Honi légvédelem

L. F. [Langmár Ferenc]: Állami garancia nélküli Expót?

Csató Zsuzsa: Meddig terjed egy laikus testület kompetenciája?

–eö– [Eörsi János]: Mire nem volt felhatalmazva Verebélyi Imre?

Beszélgetés Kóródi Mária szabad demokrata képviselővel

–g–t: Régi kollégák

: Elvi álláspont

Arató András: A bölcsek tanácsa védelmében

Gergely István: Díjazott dekoráció

Egy remény programja – egy program reményei az Iparművészeti Főiskolán

Hajdu István: Tavaszi futamok I.

Virrasztó László [Kisbali László]: Hepi-televízió

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon