Skip to main content

Lejjebb csavart gázcsap

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az ózdi Finomhengermű dolgozói péntekig, 17-éig várják a választ követelésükre. Amint arról május 4-i számunkban tudósítottunk, egy, részint a dolgozók, részint az ÓKÜ állami vállalat által alapított kft. („munkás kft.”) kezelésébe kívánják venni az üzemet, hogy így valamennyien (mind a 600-an) megtarthassák állásukat. Petrenkó János országgyűlési képviselő, a Pekó Műveket irányító vállalkozó szerint a Finomhengermű több mint 1 milliárd forint évi nyereségre képes, ha elkezd rendesen dolgozni. Hogy sztrájk lesz-e, ha nem adnak választ péntekig? Petrenkó szerint „több” várható, mint sztrájk. Ellenben – újságolja – a német–magyar tulajdonú OSTAG részvénytársaság vezérigazgatója, Hanák János dr. megtiltotta, hogy az ÓKÜ tulajdonában maradt üzemcsarnokban munkásgyűlést tartsanak, mondván, hogy immár a csarnokot az OSTAG bérli.

Megtudtuk azt is, hogy kedd reggel csökkentették a Pekó Művek gázellátását. A volt Durvahengerműnek tudniillik változatlanul az ÓKÜ adagolja a gázt. Az ok: az OSTAG részvénytársaság, amely állítólag több mint kétmilliárdos adósságot halmozott fel, nem fizet az ÓKÜ-nek az energiáért, következésképpen az ÓKÜ is tartozik a gázműveknek. A gázszolgáltató vállalat az ellátás csökkentésével ad nyomatékot követelésének – erre föl az ÓKÜ a mindeddig akkurátusán fizető Pekó Műveknél (is?) lejjebb csavarja a gázcsapot. Éljen az esélyegyenlőség!




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon