Skip to main content

Kivételes (lakás)ellátmányok

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Régi villa, új lakók

A jó szimatú új Beszélő-kutya séta közben felderítette, hogy a mérsékelten lakályos villa, melyet a párt 1988-ban építtetett új csillagainak, részben új lakókat kapott. Hajdan Lukács János, Szabó István új pb-tagok, Fejti György és Hámori Csaba költözött bele. Hámori Csaba és Lukács János maradtak, noha az utóbbiról – más ügyben – az MSZP-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy visszaköltözött szűkebb pátriájába, Pécsre, s teljesen kivonult a politikából. Fejti György és Szabó István helyén ma Nagy Ferenc József, valamint Kiss Gyula kisgazdaminiszterek neve szerepel a kapu melletti névtáblán. Rossz szomszédság – török átok. Jó szomszédság – török áldás?

Itt ma Hámori Csaba, Nagy Ferenc József és Kiss Gyula laknak egy házban.

Shirley Holmes azt is kiszimatolta, hogy a hajdani Kádár-villa hasznosítatlan. Kevéske motoszkálás szűrődik ki a tetszhalott épületből. (Annak idején se adott sokkal több életjelt, ha csak a smasszerek állandó, nesztelen cirkálását nem számítjuk.) A ház többre érdemes, érdeklődve várjuk az új lakókat.

Öröklakás örökajándékba

A múlt héten az MDF-frakció parlamenti sajtótájékoztatóján hozott nyilvánosságra a kormány (pártunk és kormányunk) néhány régi „háromezres”, vagyis titkos kormányrendeletet a különleges nyugellátásokkal kapcsolatban. Közülük az egyiknek, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3466/1971. sz. határozatának ugyan nincs köze a nyugdíjakhoz, de minden becsületes polgárt felháborít. A Szocialista Hazáért Érdemérem tulajdonosai lakáshelyzetének megjavításáról szól. Idézünk belőle:

„1. A kitüntetettek jogos lakásigényét – ideértve a minőségi lakáscsereigényt is – kérelmükre ki kell elégíteni… Arra kell törekedni, hogy ezek jogos lakásigényei 2-3 éven belül kielégítést nyerjenek…

2. A kitüntetettek lakásigényét tanácsi bérlakás kiutalásával kell megoldani. Ha a kitüntetett ennek anyagi feltételét vállalja, saját kérésére tanácsi értékesítésű lakás juttatásában is részesíthető.

3. Tanácsi bérlakás kiutalása esetén – ha ezt a kitüntetett szociális helyzete indokolja – a járási (városi), budapesti kerületi párt vb javaslatára az MT Kivételes Ellátások Bizottsága a megállapított lakás-használatbavételi díj vagy lakásépítési hozzájárulás megfizetéséhez szükséges összeget részben vagy egészben a kitüntetett részére segélyként folyósíthatja.”

Justitiának biztos megremeg a mérleget tartó balja ekkora kivételezéstől. Le a múlt rendszer haszonélvezőivel. Vissza a köznek a bitorolt javakat.

De vajon mit szól Justitia a későbbi, a magántulajdon előnyeit felismerő leplezetlenebb uralmi stílushoz, melynek egyik ékes dokumentumát itt közreadjuk? (A hátterét képező „háromezres” sajnálatunkra nincs a nyilvánosságra hozottak között.)

Tájékozódásunk szerint dr. Szabó Győző, a Horváth Balázs belügyminiszter által 1990-ben kinevezett országos rendőrfőkapitány 1983-as megajándékoztatása idején Szombathelyen az öröklakások négyzetmétere 10–13 ezer forint volt. A Markója igazságügy-minisztériumától a független bíróság nagyobb dicsőségére juttatott 534 ezer forintos nemzeti ajándék tehát egy szerényebb öröklakás akkori teljes vételára.

Vajon visszaköveteli a bekötött szemú Justitia ezt a pénzt kamatos kamataival együtt a múlt rendszer haszonélvezőjétől? Néhány koalíciós partner kisgazda kárpótlása mindenesetre kitellene a csinos summából.

Még egy üres lakás

Az ország első rendőrét, dr. Turós Andrást még Grósz Károly hozta magával B.A.Z. megyéből, és tette meg országos főkapitánnyá. A rendőrtábornok túlélte a rendszerváltást, túlélte az ellenzék parlamenti támadásait, lapunk ádáz acsarkodásait, sőt túlélte az új kormány első belügyminiszterét, Horváth Balázst is, aki kinevezése előtt váltig szabadkozott, hogy a főkapitányt – persze csak helyettesi beosztásban – a „szakma nyomására” meg kell tartania posztján. Turós dr. úgy látszik, túléli a „pártállami” rendőrfőkapitányok többségének leváltását is. Bár negyedik éve lakik a fővárosban, 103 négyzetméteres, kétszintes miskolci szolgálati lakása (plusz hatvan négyszögöl telek, garázs) az ottani káderdűlőn – Nógrádi Sándor utca – azóta is üresen várja a város közkedvelt lokálpatriótájának esetleges hazatérését.






























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon