Vagy fonetikus magyar helyesírással: Kuroszawa. De mindegy is, miképpen írjuk a filmművészet egyik legnagyobb alakjának a nevét. Míg a világsajtó meg a fesztiválok épp legújabb, most készülő vagy most befejezett filmjéről szólnak, Magyarországon elég nagy a lemaradás, mi még a hat évvel ezelőtti RAN-t, ezt a távol-keleti Lear királytörténetet sem láthattuk, pedig a mester azóta már több alkotást is befejezett.
Sok régebbi filmjével is adós a magyar filmforgalmazás: ki hinné például, hogy volt valamikor „neorealista korszaka” is, még a Vihar kapujában előtti időszakban. Örülhetünk annak is, hogy a Mátra Örökmozgó időnként műsorra tűzi nálunk elérhető filmjeit. Ezek közül kettőt még májusban megnézhet, aki eddig elmulasztotta, s újra nézheti, aki szeretne továbbra is hinni a mozgóképművészetben.
A hét szamurájban viszontláthatjuk Kurosawa nagy korszakának fő színészét, Toshiro Mifunét. Hivatásos kardforgató-mestert játszik, aki hat (általa verbuvált) szamurájtársával jó pénzért arra vállalkozik, hogy megvédjen egy falut a banditáktól. Mert a banditák minden évben a termés betakarítása után jönnek, rabolni, dúlni, fosztogatni. Ezúttal azonban védőkre találnak. A csata egyrészt zsoldosok és rablók professzionális küzdelme, másrészt a pénzért küzdő zsoldosok átváltozásának képi története. Végül már nemcsak a fizetségért vagy szakmai gőgből harcolnak, hanem a kezdetben oly lenézett és megvetett nyomorú parasztok valódi védelméért. S közben ezek a földön csúszó és nyüszítően gyáva parasztok is dühödt hősökké válnak. Sokkoló és felemelően riasztó képsorok váltják egymást, melyek közül ma már filmtörténeti antológiadarabbá vált a harc utolsó, végig zuhogó esőben lezajló napja. A hét szamuráj alapján később Hollywoodban, John Sturges rendezésében híres western készült, ebben az akkori legnevesebb vadnyugati filmsztárok játszották újra Kurosawa történetét. Ez volt A hét mesterlövész, a westernfilm műfajának jeles darabja maga is. Aztán ennek is készült „remake”-je (új másolata), s talán majd egyszer amabból is készül egy még újabb, de a kezdetekkor mindig ott fog fényleni Kurosawa felülmúlhatatlan remekműve.
A testőr méginkább Toshiro Mifune „egyszemélyes filmje”. A forgatókönyv a híres amerikai bűnügyi író, Dashiel Hammett Véres aratás című könyvének motívumai alapján készült. Itt állig felfegyverzett és őrülten gyáva gonosztevők két bandája készül egymás megsemmisítésére. A rút és görbe lábú poltronok vezére egy angyali sugárzású gonosz, aki nem is szamurájkarddal, hanem egy soha nem látott revolverrel küzd… Az aljasok e végküzdelmébe csöppen az egykori testőr. Sokáig egy kis toronyépületből figyeli gúnyos mosollyal a hitványak harcát, de aztán neki is színt kell vallania. Egyedül áll ki egy szál szablyával a legott közös bandába tömörülő gonosztevők ellen.
„Festmény és balett” – írta annak idején e film varázsáról Nemes Nagy Ágnes. „Szecesszió”. „Az alakoknak és tárgyaknak bizonytalan lebegésük van, súlytalan elferdülésük” – folytatta a költőnő. „Azok a pompás járástáncok, hibbanó megállások, rögzülések és lebegések! Körülfelhőzve az őszi portól, amit felkavar a szél…”
Költészet ez a film: képírás japán tussal.
ÖRÖKMOZGÓ
Hét szamuráj
Május 28. kedd, 18 órakor
A testőr
Május 25. szombat, 18 órakor
- Rábeszélő [6]