Skip to main content

Beszélő hetilap, 21. szám, Évfolyam 3, Szám 21

(Dessewffy László): Bennsült vörös kolop?

(Hegyi Piroska–Farkas László): [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Eörsi László: Tisztelt MPFSZ Elnökség!

–eö– [Eörsi János]: Ki játszott jobban?

p.é./nwa [Pleszkán Éva–Nagy W. András]: Expo – Édentől keletre? / Búcsú a KGST-től / Energia / Párttalálkozók, zászlóbontások

Rév István: A harmadik bécsi döntés

Demszky Gábor: Demszky Gábor főpolgármester 1991. május 17-i nyilatkozata a világkiállításról

Ara-Kovács Attila: A külügyek állása

Jeszenszky Géza miniszter nyilatkozik lapunknak

Hack Péter: Kommentárok az „ügynöktörvényhez”

Mink András: Az MDF a kormány hányódó hajóján

–up– [Upor Péter]: A 22-es csapdája

Nagy W. András: Magyarország, Erdély, hallj új hírt!

Pozsgay-zászlóbontás

Langmár Ferenc: Lobbyk hete

–up– [Upor Péter]: A 73 479/90. számú ügyirat

Eörsi János: A munka demokratikus vállalói

Tóth András: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem...

Kun Miklós: Berija bukása

Vajna János: A franciaországi változásokra

K. F. [Kőszeg Ferenc]: A nyergesmester unokái között

Bauer Tamás - Kőszeg Ferenc: „Magyarországnak enyhítenie kell az adósságterheit…”

Beszélő-beszélgetés Bonnban

Juhász József: Fejetlenül

[Kiss Ilona]: Isten ostora

Kiss Ilona: Ukrajna újból válaszúton

Blénesi Éva: Senki gyermekei

Láng László: Tegyük fel kérdéseinket!

Könyves László [Kisbali László]: Parapolitika

Lamberger Galina: A Csömöri úttól a Filatori-gátig

avagy az „Atlanti-óceántól az Urálig”

Tamás Gáspár Miklós: Bírói jogalkotás és parlamenti mindenhatóság

Sajó András: Alkotmánybíróság a fürdőkádban

István József: Népképviselet helyett „igazgatótanács”

Kozma Blanka: Piac vagy szociálpolitika

–czki [Gyekiczki András]: Terézvárosi harci játékok

Hajdu István: Tavaszi futamok II.

(bikácsy): Kurosawa, a képíró

(dr. Dénes László): Elgondolkodtató!

(Szekfű András) - Virrasztó László: [Olvasói levél és szerkesztőségi megjegyzés]

Christian Seidenberger - Winfried Steiner: Expo-litánia

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon