Tóth András

Vissza a főcikkhez →

Napjaink szakszervezeti „közéletének” az egyik legvitatottabb kérdése az üzemi tanácsok problémája. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni és értelmezni milyen álláspontok alakultak ki az üzemi tanácsokkal kapcsolatosan. Az álláspontok világos elkülönítése és csoportosítása érdekében az egyes vélemények eltérő és nem egybecsengő oldalait emelem ki.

1. álláspont: „Minden hatalmat az üzemi tanácsoknak.”

Ezen álláspont szerint a kollektív szerződések megkötésének joga csakúgy mint az ún. üzemi részvételi jogok (melyeket a Munka Törvénykönyve 10/A szakasza szabályoz) az- üzemi tanácsok hatáskörébe kerülnének. A szakszervezetek a munkahelyen csak tagjaik egyéni érdekeit védhetnék, de általánosabb kérdésekben csak az üzemi tanácsnak lennének jogai.

2. álláspont: „Osszuk meg a hatalmat az üzemi tanács és a szakszervezet között.”

Ezen álláspont szerint a munkahelyi kollektív szerződés megkötésének joga a szakszervezeté, de a munkavállalói részvételi jogokat az üzemi tanács gyakorolná. Ezek a jogok lényegében azt jelentik, hogy a munkáltatónak minden olyan fontos döntés meghozatala előtt, amely a munkavállalók nagyobb csoportját érintik, egyeztetnie kell a munkavállalók képviselőivel, jelenleg ezt a feladatot a szakszervezetek látják el. E szerint az elképzelés szerint a jövőben egyeztetési kötelezettsége a munkáltatónak csak az üzemi tanács felé lenne, s nem kellene figyelembe vennie (sőt még csak megkérdeznie sem) a szakszervezetek véleményét. Sőt a törvénytervezet kimondja: nincs joga a szakszervezetnek abban a kérdésben kifogást emelni, amely az üzemi tanács egyetértési és véleményezési jogkörébe tartozik, vagyis csak az üdülés, az átszervezés, az elbocsátás és a privatizáció kérdésében nem léphet a szakszervezet fel.

3. álláspont: „Valójában egyenlő esélyeket biztosító szociális és információs bizottságra van szükség.”

Ezen vélemény szerint véget kell annak vetni, hogy a szakszervezetek csak üdüléselosztó bizottságok legyenek. Egyenlő esélyeket kell biztosítani minden szervezetnek a szociális juttatásokhoz és a vállalat működéséről szóló információk megszerzésében. Ennek eszköze a titkosan választott, szakszervezeti jelöltekből álló üzemi tanács. A munkáltatónak egyfelől kötelezettsége lenne meghatározott témákban rendszeresen tájékoztatni az üzemi tanácsot, de tárgyalási és megegyezési joga csak a szakszervezeteknek lenne. Emellett az üzemi tanácsok végeznék a szociális pénzek és juttatások személy szerinti elosztását, amelyek keretösszegét és elosztási elveit a kollektív szerződésben a munkáltató és a szakszervezetek határoznák meg.

• Belföld