Győr már 1989 előtt is ipari központ volt, sokrétű gépiparral és feldolgozóiparral – emiatt nem érintette a válság olyan súlyosan, mint más, úgynevezett szocialista városokat. Nagy szerepe volt ebben azoknak a vállalatoknak, amelyeknek a székhelye Győrben volt, ezek a vállalatok ugyanis úgy tudták megoldani a válságot, hogy a más városokban levő leányvállalataikat zárták be.
Cikkünkben végiggondoljuk a szakszervezetek jelenlegi válságának törvényi szabályozásból fakadó okait. Olyan új törvényalkotási koncepcióra teszünk javaslatot, amely egybehangolja az egyéni munkavállalói és a szakszervezeti jogokat. Ez feltételeket teremt ahhoz, hogy munkavállaló és szakszervezet megtalálja helyét és szerepét a kialakuló piacgazdaságban.
A Munkaügyi Minisztériumban már hosszabb ideje folynak az új Munka Törvénykönyve előkészítő munkálatai. Az első szakmai tervezet ez év elején készült el. A tervezett jogi szabályozás átformálja a munkavállalók, a szakszervezetek és a munkaadók kapcsolatát.
Mi lesz veled, szakszervezet?
A szakszervezetek tevékenysége súlypontja a munkahelyeken kívülre kerül. Fő feladatuk az ágazati-szakmai kollektív szerződések megkötése. Megszűnnének tehát a vállalati szintű kollektív szerződések. Ilyen szerződések csak ágazati-szakmai szinten köthetők.
A tervezetnek a szakszervezetek szerepével, jogaival foglalkozó része azonnal éles viták kereszttüzébe került, ám viszonylag kevés szó esett a munkavállalással és a munkavégzéssel kapcsolatos szabályok változtatásáról. A következőkben megpróbáljuk összefoglalni, milyen lényeges kérdésekben kívánják módosítani a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyvet.
Napjaink szakszervezeti „közéletének” az egyik legvitatottabb kérdése az üzemi tanácsok problémája. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni és értelmezni milyen álláspontok alakultak ki az üzemi tanácsokkal kapcsolatosan. Az álláspontok világos elkülönítése és csoportosítása érdekében az egyes vélemények eltérő és nem egybecsengő oldalait emelem ki.
1. álláspont: „Minden hatalmat az üzemi tanácsoknak.”
Ezen álláspont szerint a kollektív szerződések megkötésének joga csakúgy mint az ún.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét