Skip to main content

Kurosawa, a képíró

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Vagy fonetikus magyar helyesírással: Kuroszawa. De mindegy is, miképpen írjuk a filmművészet egyik legnagyobb alakjának a nevét. Míg a világsajtó meg a fesztiválok épp legújabb, most készülő vagy most befejezett filmjéről szólnak, Magyarországon elég nagy a lemaradás, mi még a hat évvel ezelőtti RAN-t, ezt a távol-keleti Lear királytörténetet sem láthattuk, pedig a mester azóta már több alkotást is befejezett.

Sok régebbi filmjével is adós a magyar filmforgalmazás: ki hinné például, hogy volt valamikor „neorealista korszaka” is, még a Vihar kapujában előtti időszakban. Örülhetünk annak is, hogy a Mátra Örökmozgó időnként műsorra tűzi nálunk elérhető filmjeit. Ezek közül kettőt még májusban megnézhet, aki eddig elmulasztotta, s újra nézheti, aki szeretne továbbra is hinni a mozgóképművészetben.

A hét szamurájban viszontláthatjuk Kurosawa nagy korszakának fő színészét, Toshiro Mifunét. Hivatásos kardforgató-mestert játszik, aki hat (általa verbuvált) szamurájtársával jó pénzért arra vállalkozik, hogy megvédjen egy falut a banditáktól. Mert a banditák minden évben a termés betakarítása után jönnek, rabolni, dúlni, fosztogatni. Ezúttal azonban védőkre találnak. A csata egyrészt zsoldosok és rablók professzionális küzdelme, másrészt a pénzért küzdő zsoldosok átváltozásának képi története. Végül már nemcsak a fizetségért vagy szakmai gőgből harcolnak, hanem a kezdetben oly lenézett és megvetett nyomorú parasztok valódi védelméért. S közben ezek a földön csúszó és nyüszítően gyáva parasztok is dühödt hősökké válnak. Sokkoló és felemelően riasztó képsorok váltják egymást, melyek közül ma már filmtörténeti antológiadarabbá vált a harc utolsó, végig zuhogó esőben lezajló napja. A hét szamuráj alapján később Hollywoodban, John Sturges rendezésében híres western készült, ebben az akkori legnevesebb vadnyugati filmsztárok játszották újra Kurosawa történetét. Ez volt A hét mesterlövész, a westernfilm műfajának jeles darabja maga is. Aztán ennek is készült „remake”-je (új másolata), s talán majd egyszer amabból is készül egy még újabb, de a kezdetekkor mindig ott fog fényleni Kurosawa felülmúlhatatlan remekműve.

A testőr méginkább Toshiro Mifune „egyszemélyes filmje”. A forgatókönyv a híres amerikai bűnügyi író, Dashiel Hammett Véres aratás című könyvének motívumai alapján készült. Itt állig felfegyverzett és őrülten gyáva gonosztevők két bandája készül egymás megsemmisítésére. A rút és görbe lábú poltronok vezére egy angyali sugárzású gonosz, aki nem is szamurájkarddal, hanem egy soha nem látott revolverrel küzd… Az aljasok e végküzdelmébe csöppen az egykori testőr. Sokáig egy kis toronyépületből figyeli gúnyos mosollyal a hitványak harcát, de aztán neki is színt kell vallania. Egyedül áll ki egy szál szablyával a legott közös bandába tömörülő gonosztevők ellen.

„Festmény és balett” – írta annak idején e film varázsáról Nemes Nagy Ágnes. „Szecesszió”. „Az alakoknak és tárgyaknak bizonytalan lebegésük van, súlytalan elferdülésük” – folytatta a költőnő. „Azok a pompás járástáncok, hibbanó megállások, rögzülések és lebegések! Körülfelhőzve az őszi portól, amit felkavar a szél…”

Költészet ez a film: képírás japán tussal.

ÖRÖKMOZGÓ
Hét szamuráj
Május 28. kedd, 18 órakor

A testőr
Május 25. szombat, 18 órakor



















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon