A keddi Napi Világgazdaságban a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának (NGKM) főosztályvezetője kritizálta mind az MNB, mind a Gazdaságkutató Intézet helyzetértékelését. De az érvelésében fölhasznált adatok részletezése máig sem publikus. Mikor válik azzá? Ezzel a kérdéssel kerestük meg Farkas Ágotát, az NGKM számítástechnikai és statisztikai osztályának főosztályvezetőjét.
Az 1991 elején bevezetett vámeljáráson alapuló külkereskedelmi statisztika sok vihart kavart. Az egyik legnagyobbat azzal, hogy a részletes statisztika még nem került publikálásra. Mint Farkas Ágota elmondta, ennek az az oka, hogy az új rendszert meg kellett tanulni, annak be kellett járatódnia. S ez egyaránt igaz az exportálóktól kezdve a vámszerveken keresztül az egész makroszintű irányításig. Kezdetleges hibák egész sorozata fordult elő – főként az elején –, mint például az, hogy az üzletkötés devizanemét líra helyett véletlenül dollárban rögzítették, vagy a behozott gépkocsik számát kitöltéskor két nullával megnövelték, s rendszeresek a mennyiségi egységek hibái is.
Ezeknek a korrigálása, illetve a kitöltési hibaszázalék leszorítása időt igényelt. Így csak a közeljövőben várható az idei részletes, már kellően megbízható adatok publikálása. Farkas Ágota arra a kritikára, miszerint egy ideig együttesen kellett volna érvényben tartani a régi és az új statisztikai rendszert, úgy válaszolt, hogy erre nem volt lehetőség. Az átalakult nemzetgazdasági környezet miatt nem lehetett volna olyan reprezentáns vállalati kört találni, amely tükrözte volna a külkereskedelmi forgalom átalakulásának jellegzetességeit. A vállalati bevalláson alapuló rendszerben már korábban is nagy pontatlanságok voltak, s az exportáló vállalkozások és a külkereskedő cégek számának növekedésével a korábbi rendszer már nem működött eredeti céljának megfelelően.
A viták másik forrpontja a külkereskedelmi statisztika és az MNB pénzforgalmában megjelenő adatok közötti eltérés. Farkas Ágota véleménye alapján két magyarázat lehetséges. Egyrészt mintegy 500 millió dollárnyi volt az ún. halasztott fizetés. Azaz a becslések szerint 1990 végén ennyi a különbség a kiszállított, de nekünk ki nem fizetett export, valamint a kifizetett, de be nem érkezett import között (ez utóbbi elsősorban energiaimport).
A másik probléma az, hogy sokan nem értik a kétféle statisztika közötti különbséget, s annak eltérő alapjait, céljait. A mostani, vámokmányokra alapozott statisztika a fejlett országokban alkalmazott rendszerhez lett hasonló. Termékforgalmi statisztikáról van szó, amelyben szerepel minden olyan termék, amely átlépi az ország vámhatárát. Azon általános kiindulópont alapján, hogy a belföldön előállított termékek exportjával az ország anyagi javai csökkennek, míg a külföldön előállított és importált termékekkel növekednek.
Másfajta információt szolgáltat tehát ez a rendszer, mint amit esetleg a fizetési mérleg taglalásakor várnak tőle, mondta Farkas Ágota. Tehát a fizetési mérleggel való összehasonlításkor az NGKM, adatainak tartalma miatt nem szorulna rá felesleges magyarázkodásokra, s emiatt nem kellene védekeznie. A bevezetett új forgalomregisztrálási rendszer pedig megfelel céljának, s korrekt, szögezte le.
- gazdaság [5]