Németh Géza református lelkész úr cikkemre adott válaszát örömmel fogadtam, többek között azért is, mert a cikkemben leírt tények valóságtartalmát helybenhagyta.
Magával a vitával kapcsolatban úgy gondolom, hogy bizonyos vallási csoportok a társadalomra veszélyesek lehetnek, bár ennek mértékét – bármilyen jóindulattal is olvasom a lelkész úr „kiáltványát” – nem látom olyan súlyosnak, mint ő. Véleményem szerint a szektaügyben némelykor szélsőséges módon nyilvánult meg. A nyugati példákra való hivatkozását és az abból levont konklúzióit egyoldalúnak és sarkítottnak érzem. A szekularizált nyugati világnézetek a demokratikus társadalmakban olyan folyamatokat és formákat működtetnek, amelyek hatékonyan tudnak ellenállni a térségükbe behatoló keleti világnézetekkel szemben is. Ez így volt az álkeleti hindu és a Krisna-mozgalmakkal kapcsolatban is. A hetvenes években valóban úgy tűnt, hogy ezek képesek lesznek a nyugati kultúrák jelentős mértékű befolyásolására és lényeges változások előidézésére. A nyolcvanas években azonban bebizonyosodott, hogy a társadalom természetes ellenálló képessége sokkal nagyobb, így vonzásukat jelentős mértékben elveszítették. A szalonképes vonulatok integrálódtak, és az extrém formákat feladták. A demokratikus társadalmi törvényekkel konfrontálók pedig előbb-utóbb eltűntek. Ritka esetekben volt csak hatósági beavatkozásra szükség. Úgy gondolom, a magyar társadalom sincs kiszolgáltatottabb helyzetben.
Az első cikkben arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy a destruktív szektákkal szemben sem lehet szektás, destruktív és antidemokratikus módon védekezni. Cikkemet ez a szándék motiválta, és nem az, amivel a lelkész úr alaptalanul vádol engem. Nem a Scientology, hanem a vallásszabadság és az emberi jogok védelme vezetett, amelyek korlátozása még a velük való visszaélés esetén is elfogadhatatlan számomra. A vita tárgyát képező vallási közösségeket a cselekedeteik, és nem az előítéletek alapján kell megítélni. Bűncselekmény gyanúja esetén pedig helyesebbnek tartom, ha a laikusokból álló mozgalmak, kezdeményezések helyett a nyomozóhatóságok, és az igazságszolgáltatás veszi át ezeknek az ügyeknek a kezelését. A Segítő Barát ez ügyben kifejtett eddigi tevékenységével kapcsolatban továbbra is ambivalens érzéseim vannak, s ezt az ön válasza sem tudta eloszlatni.
Tevékenységével kapcsolatban nemcsak a szakszerűséget hiányolom, hanem a törvényi felügyeletet is. Ezért az ön által folytatott kampány előttem továbbra is kétes értékű, mivel inkább a Király B. Izabella által életre hívott Mikó Imre-kör tevékenységére emlékeztet, mintsem egy demokratikus társadalom jogos védekezési mechanizmusára.
A „gonoszkodó dezinformációról” pedig annyit, hogy a mellékelt két dokumentum részletei alapján döntse el az olvasó, hogy ki informál, és ki dezinformál.
N. G. leírása a Segítő Barát létrejöttéről és tervezett működéséről:
A Segítő Barát Munkaközösség küzdelme a destruktív szekták fiatal áldozatai érdekében
1991 októberében Szeverényi János ev., Dobner Győző bapt., Németh Géza ref. lelkészek kezdeményezésére egybegyűlnek azok a szülők, akik újsághíreink alapján tiltakoznak gyermekeik elszakítása és tönkretétele ellen. Jogászok, országgyűlési képviselő, pszichiáter segíti munkájukat. Megjelenik mintegy 10 lapban a felhívás. Ettől fogva folyamatosan érkeznek a szülői panaszok, akikkel a lelkészek személyes konzultációt folytatnak. (…)
1992. október 3-án országos tanácskozást tartunk immár mintegy 40 szülővel, a székely népfőiskolások részvételével, Ursula Zöpel németországi szülői szektavédelmi közösség tudományos munkatársa előadását követve. Ezen a tanácskozáson már jelen van a Híradó, az Egyenleg és mintegy 10 országos lap. A tanácskozás nyilatkozatot fogalmaz meg, majd folyamatosan pártunkra áll a sajtó. (…)
1992. október 12-én 65 erdélyi diákunk, népfőiskolások „bevetésre” mennek: a Krisna-szekta fesztiválja előtt minden résztvevőnek felvilágosító röplapokat osztogatnak cca. 2000 példányban, majd a magyar ifjúsághoz sajtóüzenetet küldenek: „Mi nem ettünk bolondgombát” címmel.
1992. október 11-én a Segítő Barát megbízásából Németh Géza lelkipásztor javaslatot nyújt be Für Lajos, Andrásfalvy Bertalan miniszter urakhoz az ifjúság közti szervezett felvilágosítást ajánlva. Hasonló értelmű állásfoglalást sürgetünk a két történelmi egyház vezetőinél. (…)
A sajtóhadjárat után elérkezett az ideje az országos társadalmi összefogást mobilizáló küzdelem szervezésének. A küzdelem területei:
1. Folytatni a leleplező felvilágosítást a sajtóban, kiterjeszteni preventív céllal minden középiskolára és egyetemre, a hadseregre.
2. Fellépni azellen, hogy a sajtó és a tévé, rádió bizonyos műsorai a zavaros eszméket tovább propagálják (pl. Vízöntő). Leleplezni, hogy ezeket a műsorokat melyik szekta és hogyan pénzeli.
3. Mozgósítani a bűnüldöző szerveket a szekták büntethető cselekményei ellen, s ezeket a legszélesebb nyilvánosságra tárni.
4. Hatóság felállítását javasolni, amelyikhez az állampolgárok a destruktív szekták ellen panasszal fordulhatnak. A panaszok ifjúság-, családellenes, bűnügyi stb. indokoltsága esetén a szekták
a) támogatását állami pénzből megvonni;
b) működésüket betiltani;
c) az illegális tevékenységet rendőri eszközökkel felszámolni.
5. Pozitív ifjúsági körök, munkák tevékenységét támogatni.
6. A destruktív szekták eddigi tevékenysége áldozatainak hathatós gyógyítása, deprogramozás.
A nemzetbiztonságilag veszélyes gazdasági és politikai behatolás semlegesítése (pl. Moon-beruházás, szektabehatolás a vezető elitbe stb.)
Németh Géza
A Hare Krisna személyiségi jog védelme és a jó hírnév megsértése miatt indított pert a református lelkész ellen. A per anyagához a Krisna-hívők több szülői levelet csatoltak, amelyek pozitívan szólnak a „gyerek” vallásáról és szüleivel való kapcsolatáról. N. G. ezekkel a szülőkkel is felvette a kapcsolatot:
Szomorúan olvastam a Krisna-szekta védelme érdekében írt levelét, ami január 14-én a bíróság elé kerül. Mint keresztény lelkipásztor Istentől vett kötelességem, hogy figyelmeztessem: a Krisna-kultusz katolikus és protestáns hitünk szerint bálványimádásnak minősül. (…)
Kérem, vegye komolyan, hogy Krisztus megtagadása és a pogány bálványimádásba való visszatérés a legsúlyosabb bűnnek számít, amit valaki elkövethet.
Sajnos azt is közölnöm kell, hogy krisnás gyermeke nem önszántából, hanem rafinált agymosás, pszichológiai félrevezetés áldozataként került a szekta hálójába. A szekta célja, hogy szüleitől a gyermekeket elszakítsa, s őket egész életükben a világtól elzárva tartsa, s mindenekelőtt rabszolgaként kizsákmányolja. Hogy örülhet ön annak, hogy gyermeke reggeltől estig ingyen dolgozik a szektának, sem nyugdíja, sem munkabére s ennek következtében betegbiztosítása sincs? (…)
Még nem késő, hogy ön is csatlakozzon azokhoz a szülőkhöz, akik kétségbeesetten, de bátran tiltakoznak. (…)
Kérem önt, hogy érezze meg, nem ellenségként, hanem éppen az ön gyermeke érdekében írok önnek, mert lelkipásztor vagyok, s ha farkas kerülgeti a juhokat, a pásztor nem lehet tétlen. Jézus Krisztusra kérem önt, hogy pár sorban vonja vissza ügyvéd úrhoz írt levelét. (…)
Hivatkozott cikkek
- Vita [7]