Skip to main content

Beszélő hetilap, 6. szám, Évfolyam 5, Szám 6

(Szőcs Géza) - Kőszeg Ferenc: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Vázsonyi Vilmos: Magyar Útravaló

nl [Neményi László]: Cinkelt lapok / Mit ér a tett, ha szimbolikus?

Komoróczy Géza: A közélet tízparancsolata

R. S. [Révész Sándor]: Mintha normálisak lennénk…

A koalíció és az SZDSZ 15 pontja

:

Kőszeg Ferenc: Űrhajóink a világűrben

Beszélgetés Palotás Jánossal

Szentesi György: Mi a baj a légvédelmünkkel?

Honvédelmünk időszerű kérdései

[Kőszeg Ferenc]: Most még csak 1921-ben vagyunk…

[Solt Ottilia]: Ismét megvédtük hazánkat az idegenektől

Szőke Zsuzsa: Arccal az autóbusz felé

Siklós Csaba a MÁV jövőjéről

–ster [Angster László]: Kell-e cigány iskola?

A Gandhi Alapítványról

: [Minisztériumi észrevételek]

Sós Vilmos: A Köztársaság Párt – értékvédő párt

Zolnay János: Heten Tarcsa ellen

Forrásmegosztás, szétválási törekvések Kerepestarcsán

Langmár Ferenc: Burjánzó adósságterhek

L. F. [Langmár Ferenc]: REORG-ra várva

A jó ízlésnek a miniszteri székben is van határa

Vit László: Mégis, kinek az érdeke?

(hogy elhallgassa az igazságot a rák valódi okairól)

Bartus László: Válasz Németh Gézának

Gyurovszky S. László: Pozsonyi színjátékok

Yehuda Lahav: „Tévedtem”

Vladimír Meciarral beszélget Yehuda Lahav

Bíró Béla: Poloskajárás

: Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a jogtiprások ellen

Mikael Danyieljan: Örmény örvény

Ember Mária: „Auf” vagy „ab”?

Kálmán C. György: Andersen halott

Ambrus Judit: Képezzünk gyereket!

– rajzfilmekkel –

Gere István: Üzenet

Bori Erzsébet: Finis Europae?

(Németország-filmek)

Hajdu István: Színes víz

Nemzetközi akvarellkiállítás az Ernst Múzeumban

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon