Skip to main content

Képezzünk gyereket!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
– rajzfilmekkel –


Gyereket képezni csak távolról tűnik egyszerű feladatnak, valójában hosszas töprengések során legelőször el kell jutnunk a döntéshez, milyen gyereket is szeretnénk végeredményként kapni. A hős ugyanis egészen más képzésmódot kíván meg, mint például a cselekvő-de-segítségre-szoruló, hogy korunk hősét, a rettenthetetlen karitatívot ne is említsük. Végtermékeink remekül felhasználhatók lesznek majd például műsorvezetőknek, magyartalanságtalanítóknak vagy aluljárói hittérítőknek.

Az alapszabályokat természetszerűleg figyelembe kell vennünk. Kérdező gyereket (miért-gyereket) lehetetlenség egészségesre formálni. Ezt a bántó tulajdonságát a lehető leghamarabb ki kell iktatnunk (módszerek adottak), a képzés folyamatába csak ezután nyerhet bebocsáttatást.

A hős képzésére legkivált a Tini Nindzsa- és a G. I. Joe-kurzusokat ajánljuk. Gyors felfogású gyerek itt pillanatok alatt megtanulhatja, a világban ok-okozati összefüggések nincsenek, egy a fő, a rosszal szembeszállni. A rossz jelentkezhet Kobra, ill. Zúzó képében. A jó viszont az elhatározás képében jelentkezik. A Gonosszal való ellenszegülés eltökéltsége önmagában tett értékű, hogyanokkal bajmolódni teljességgel felesleges. A hős rászán, elrugaszkodik és megold. Hogy egy G. I. Joe egy pillanat, és a Szabadság-szobor legtetejére kerül, ez lehet, hogy egy Viperát meglep, de a képzés alanya nem hökkenhet meg, ahogy összeszorított fogakkal kell végignéznie a Rossz iszonyú bűnhődését is (nem engedik be a diszkóba). És tisztában kell lennie a világ használati értékével is, pl. a képzőművészettel, mely valóban előnyös, hiszen nevet adhat néhány nindzsa teknősnek, Donatellónak, Raffaellónak, aztán marcipánfiguraként a már képzett vagy épp annak folyamatában levő hős szájában elolvadva ténylegesen újjászülethet, bár reméljük, a heroizmus majdani megvalósítóinak szülei voltak oly előrelátóak, hogy annak idején a marcipánpápát is megkóstoltatták csemetéikkel.

A cselekvő-de-segítségre-szoruló típus képzési minimuma a Fürtöcske-tanfolyam. Fürtöcske jó, a rosszal meg kell vívnia, kis beavatkozással ez sikerül is. Ő határoz, csak a megoldás a másé. A létnebuló ezen kurzusunkon nemcsak a cselekedjünk-majd-csak-segít-valaki szerepét élheti át, válhat a valakivé is, így kétgyermekes családokban kiválóan beválik. Egy példasor egyik etűdünkből: jó elhagyja birodalmát, baráti látogatás a szomszédosba, ezalatt honában összeesküvés, jó megneszeli, bölcs, visszanyargal, hon romjaiban (nem kell megijedni, képzendő gyerek nem kérdez, miértekkel nem untatja jótevőit, ami romjaiban, az romjaiban).

Fürtöcske, aki, láss csodát, nem csupán jó, de női Sámson is, hajzatával ráijeszt rosszakarójára (nem Sámson, legfeljebb az Éj királynője, mindenesetre hajilag nem jelentős). Természetszerűleg Fürtöcske szőke, a rossz, amint azt a neve is mutatja (Hollófürt), fekete. Aki majd megmenti Fürtöcskét, az egy férfiú fehér kutya képében, s aki még mindig azt hiszi, gyermeke nincs jó kezekben, annak elárulom, hogy a bajt egy feketének öltözött báró okozza, aki nem is báró. A másokban fürtöcskétől talpacskáig megbízó főhős megmentésére viszont máris elindult a hű kutyus, szemében könnycsepp ül (borzasztó nagy könnypetty!), segítőleg Fürtöcske után ered, követi, vigyázza, tán még most is őt ügyeli, bodrozódik a szomorúság, nem árt már gyermekkorban tudatosítani, minden nő álma egy hűséges férfiú, jó lesz az kutya képében is, a jó elnyeri.

A legdrámaibb képzésben a karitatívnak szánt gyermekváltozatot részesítjük, neki ugyanis a súlyosan beteg kacsa történetét kell végigkövetnie. Itt semmi segítség nem adható. A gyermek nem tudhatja meg, vajon a kacsa értelmi fogyatékos-e (imbecillitásra utaló jegyeket hintettünk el), nagyzási hóbortban szenved-e (téveseszméje: ő a kapitány), vagy az afázia (subcorticalis motoros aphasia, a Broca-terület sérülése diagnosztizálható), egy meglehetősen dermesztő lefolyásával áll-e szemben. A gyermek egyet tudhat, őt sem a dementia, sem a pszichózis nem riaszthatja el, kérdéseket újfent nem tehet fel (baleseti sérülése volt-e a kacsának? eredendően szellemileg visszamaradt? a felépülési szakasznál tartunk-e, ahol is a jelenleg hígvelejűnek tűnő kacsa nehezen bár, de újratanulja a szavakat?). A gyermeknek a kukac (az ápoló, segítőleg fellépő) szerepét kell átélnie, ha erre képtelen, akkor nem alkalmas a neki szánt feladatra. Egyetlen baj van (jelenleg még) e képzésmódunkkal, sajnos csak az Esti mesében találtunk helyet és időt programunkra, így az elsajátítás folyamata valóban túlontúl nagy szellemi fürgeséget követel meg, és ezáltal kissé drasztikus.

Tisztában vagyunk a helyzettel, hogy néhány akadékoskodó szülő egyik képzési formánkba sem kíván bekapcsolódni. Gyermekét a Máriusz, a macska, a Mumin vagy efféle, a mi tanegységeinkhez képest a didaxist jócskán nélkülöző rajzfilmekkel táplálja, sorozatainkat meglepő udvariatlansággal kerüli. Csak elriasztásul közölném reprezentatív mintán végzett kérdőíves kutatásunk ijesztő eredményét. Cs. Hanna, hároméves, nem vett részt, D. Dani, négy, nem vett részt, L. Ádám, A. Balázs, nem vett részt, nem vett részt. Mind hajlíthatatlanul és állandóan kérdezősködik.

Miért, miért, miért…
















Megjelent: Beszélő hetilap, 6. szám, Évfolyam 5, Szám 6


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon