Vissza a főcikkhez →

Töttössy Istvánnétól, a Művelődésügyi Minisztérium Etnikai és Nemzetiségi Főosztályának vezetőjétől kapott információk szerint a kormány a múlt évben közel 40 millió Ft-tal, idén 80 millió Ft-tal támogatja az alapítványt. Ez az összeg szerinte elegendő arra, hogy berendezzék az iskolát, és szerény körülmények között az idén meginduljon az oktatás. Az iskolák üzemeltetésére a mindenki után járó „fejpénzen" felül a nemzetiségi iskolák további támogatást is kapnak. Ennek összege idén egy-egy diák után óvodában 5500 Ft, általános és középiskolában 16 500 Ft, melyet az önkormányzatok kapnak meg.

Az, hogy melyik kisebbség alkot nemzetiséget, nincsen törvényben szabályozva. Ahhoz, hogy egy iskola megkapja a nemzetiségi iskoláknak járó megemelt támogatást, bizonyos speciális feltételeknek kell megfelelnie. Önmagában nem elegendő (de nem is kötelező) az idegen tanítási nyelv (vagyis a kétnyelvű iskola nem azonos a nemzetiségi iskolával). Követelmény, hogy az órakeretben olyan speciális tantárgyak legyenek, melyek a nemzetiségi identitást segítik elő. Hogy melyik koncepció felel meg ennek a követelményrendszernek, és melyik nem, azt a beadott tanterv alapján a minisztérium dönti el.

Nagy eredménynek tekinti azt, hogy az oktatás szakmai felügyeletét immár a tavaly létrejött regionális oktatási központok látják el, ahol minden nemzetiségnek saját szakfelügyelője van, és az országos szakfelügyelet a leginkább hozzáértő szakember kezében összpontosul. Bicskei Edittől, az Etnikai és Nemzetiségi Főosztály munkatársától megtudtuk, hogy a cigányság felemelkedése érdekében egy tárcaközi bizottság komplex foglalkoztatáspolitikai, szociális és oktatási programon dolgozik.

• Belföld