–ster [Angster László]

Nyomtatóbarát változat

Magyarországon a népesség kevesebb, mint 40%-a érettségizett, és csupán 13%-a diplomás. Ezek az adatok Európában talán csak Albánia adataival összehasonlítva adhatnak okot némi büszkeségre; nemcsak a Nyugat, de a volt szocialista országok jó része is messze jobban áll nálunk e tekintetben. A magyarországi cigányság számára azonban ez a színvonal is csak a távoli, mesés jövőben érhető el. Az érettségizettek aránya közöttük 0,5% körül lehet, a diplomások arányát pedig csak tízezrelékekben lehetne kifejezni. A cigány értelmiség most jelentős lépést tett e helyzet megváltoztatása érdekében.

A nagyarányú cigány munkanélküliség, a magas bűnözési arány és a meglévő előítéletek gyökere a cigányság alulképzettségében keresendő. A jelenlegi oktatási rendszer képtelen kezelni a cigányság oktatásának problémáját. Hiába kötelező, a cigányok jó része még az általános iskolát sem végzi el, és ami még rosszabb, sokan ezt természetesnek is tartják. Számadatok mutatják, hogy a fokozatos lemaradás a 7–8. osztályban, a nemi érés idején fokozódik ugrásszerűen. Legyen mégoly tehetséges a gyerek, az átlagostól eltérő társadalmi normák következtében a legtöbb cigány számára ebben a korban egyszer s mindenkorra be is fejeződik az iskolai oktatás. Ezt erősíti az is, hogy a nem cigány és a cigány társadalom legtöbbször mereven elutasítja egymás értékeit, és a cigány gyerekek természetszerűleg inkább választják a saját közösségi normák szerinti életet, mint az azt lenéző nem cigány társadalomba való „felemelkedés” útját.

Ignácz Józsefnek, egy baranyai cigány vállalkozónak támadt az az ötlete, hogy egy cigány nemzetiségi gimnáziumot kellene létrehozni a Dunántúlon. 1992 januárjában ő és néhány társa sorra felkeresték a Dél-Dunántúlon élő cigány értelmiségieket, és támogatást kértek az ötlethez. (Nem kellett sokat utazgatniuk. A Dél-Dunántúlon élő cigány népességben – ha a magyarországi arányokat vesszük alapul – kb. ötezer értelmiségi kellene hogy legyen. Valóságban csak 16-an vannak.)

Április 11-én Pécsett, a Városháza dísztermében prominens személyiségek – többek között az indiai nagykövet – jelenlétében alakult meg a Gandhi Alapítvány, melynek célja egy cigány nemzetiségi gimnázium létrehozása. Nem középkádereket szeretnének itt képezni, hanem az egyetemekre, főként azok humán szakjaira szeretnék eljuttatni a diákokat. Az egyetem elvégzése után – az alapítók reménye szerint – a végzett diákok visszatérnek szülőföldjükre, hogy megszervezzék saját közösségeiket. Mert, mint mondják, cigány értelmiség – képzett tanárok, jogászok, óvónők stb. – nélkül reménytelen a jelenlegi helyzet megváltoztatása.

A tervezett gimnázium oktatási nyelve magyar lesz, mert a tanterv kidolgozói szerint a szaktárgyak oktatása nem képzelhető el nemzetiségi nyelveken. De lesz három nemzetiségi tantárgy is, a cigány kultúra, a beás nyelv és a cigány nyelv. (A dél-dunántúli cigányok legnagyobb része beás cigány, akiknek nyelve a román nyelv egy archaikus változata.) A beás írásbeliség jelenleg három könyvet jelent: a JPTE gondozásában megjelent szószedetet, egy nyelvtani leírást (mindkettő Papp Gyula műve), valamint egy népdalgyűjteményt (Kovalcsik Katalin munkája) – derül ki a tantárgy tervezetéből. A „kevés funkciót ellátó, ám élő nyelv” oktatásának célja többek között a tanulók érzelmi motiválása a hagyományápolás érdekében, valamint a „diákokban levő kisebbségi komplexus megszüntetése”. „Fontos, hogy a tanulók el tudják helyezni a beást a rokon nyelvek között, és legyen etimológiai, fonetikai, nyelvszociológiai, kommunikációelméleti tájékozottságuk a beássál kapcsolatban.” (A felsőbb évfolyamokon már nem magát a nyelvet tanítanák, hanem nemzetiségi nyelven – beásul és cigányul – történne a nemzetiségi tárgyak oktatása.) Ugyanígy oktatnák a cigány nyelvet is, hogy a különböző helyekről érkezett gyerekek megismerhessék egymás (cigány) kultúráját.

Mivel a kezdeményezés Dél-Dunántúlról származik, a várakozások szerint a diákok túlnyomó többsége is helyi, vagyis beás cigány lesz. De várják az ország más tájairól a kolompárokat, romungrókat is. Sőt, nemcsak Magyarországról, de a környező országokból is jöhetnek diákok. (A Vajdaságban például, Baranyához hasonlóan, több olyan magyarlakta falu is van, ahol beás cigányok élnek.) Külföldiek esetében azonban megkívánják a magyar nyelv ismeretét.

A gimnázium az általános iskola 7–8. osztályban történő nagyarányú leszakadás miatt 6 osztályos lesz, vagyis az általános iskola 6. osztályának elvégzése után kerülnének oda a gyerekek.

A körülményekhez igazodó speciális kiválasztási módszert is kidolgoztak. Az alapítvány felkéri a cigány gyerekeket oktató általános iskolai tanárokat, hogy jelezzék, ha gimnáziumba ajánlható tehetséges gyerekek vannak az osztályukban. Ezután a gimnázium tanárai sorra meglátogatnák a hatodik osztályokat, hogy találkozzanak a gyerekekkel, és a hatodik osztály féléve körül lenne egy felvételi vizsga, mely nem annyira a tudásanyagot, mint inkább a képességeket mérné fel. Későbbi terv, hogy 6. osztály második felében előkészítő, nulladik évfolyamot indítsanak.

Egyelőre két, kis létszámú osztály indul Pécsett. „Ez az iskola csak egy a remélhetőleg egyre nagyobb számban létrejövő cigány középiskolák közül” – mondja Bogdán János, a gimnázium leendő igazgatója, a pedagógiai koncepciót kidolgozó csoport vezetője, magyar–történelem–filozófia szakos tanár. „Minden más állami, magán- vagy egyesületi kezdeményezést örömmel üdvözlünk, és tőlünk telhetően támogatunk. Semmiképpen sem szeretnénk, ha bárki is úgy érezné, hogy ez az iskola más kezdeményezések elől akarja elvenni a pénzt, az állami támogatást.”

Az alapítók között nagyon sokféle beállítottságú és politikai pártállású ember és szervezet van. Az összes dél-dunántúli cigányszervezet alapító tag; de több egyházi szervezet, kisebbségekkel és pedagógiai kérdésekkel foglalkozó szervezetek is az alapítvány alapító tagjai. Az alapítvány elnöke Bogdán Béla, a kormány cigányügyi főtanácsosa, míg a két titkára, Hága Antónia és Derdák Tibor SZDSZ-es országgyűlési képviselők. (A két másik kuratóriumi tag Lankó József katolikus pap és Orsós László Jakab esztéta.) Anyagilag is sok lábon áll a szervezet. A három legfőbb támogató a FI CU NOI beás cigányszervezet, a kormány és a Soros-alapítvány. (Igaz – jegyzi meg Derdák –, hogy az alakulás idején még nem számított ellenzéki szervezetnek a Soros-alapítvány…) De magánszemélyek és más profilú egyesületek, mint például a vegyszermentes mezőgazdasági termelést szorgalmazó Biokultúra Egyesület is támogatja az alapítványt.

„Számomra egészen meglepő módon az SZDSZ nem mindenütt támogatja a kezdeményezést – folytatja Derdák Tibor. – A kaposvári önkormányzattól kaptunk az iskola céljára egy épületet, kb. 20 millió Ft értékben. Pár héttel később, az SZDSZ-ügyvivő Bank Tibor, aki azóta már átlépett a Fideszbe, és Bank Tiborné egy fórumot szerveztek, ahol kijelentették, hogy nincs szükség cigány középiskolára. Aláírás-gyűjtési kampányt is kezdeményeztek, melynek célja az lett volna, hogy népszavazás döntse el: kell-e cigány iskola Kaposvárott vagy nem?! Ez az ötlet annyira képtelen, hogy szerintem még Funarnak sem jutna eszébe, hogy népszavazást kezdeményezzen Kolozsvárott, hogy kell-e ott magyar gimnázium. Ugyanakkor meg kell mondjam, hogy a Somogy megyei MDF-választmány – a Gandhi Alapítvány példáján felbuzdulva – létrehozott egy másik alapítványt, amelynek célja a szegény sorsú cigány gyerekek ösztöndíjakkal való támogatása. Az SZDSZ-nek sem ártana hasonló dolgokat csinálni.”

A sajtó reagálása vegyes volt. A Somogyi Hírlap az izolációtól féltette a diákokat, míg a Kapos Tv című újság drámaian ecsetelte, hogy mi történik akkor, ha a végzős cigány gyerekek ballagására minden gyerekhez eljönnek a rokonai, és elárasztják a várost a cigányok?

„Ezek miatt a problémák miatt egyelőre csak Pécsett indul iskola, de addig is dolgozunk a kaposvári iskola tervezetén” – folytatja Bogdán János. – „A kaposvári gimnázium inkább humán-ökológiai arculatú lesz, nagyobb hangsúlyt kap a mezőgazdaság, a biokultúra, a botanika. De nemcsak Pécsett és Kaposvárott, hanem Budapesten és Szabolcs-Szatmárban is szükség lenne ilyen intézményekre. Remélem, lesznek akik majd létrehozzák.”

• Belföld