Skip to main content

–ster [Angster László]

–ster [Angster László]: Kell-e cigány iskola?

A Gandhi Alapítványról


Magyarországon a népesség kevesebb, mint 40%-a érettségizett, és csupán 13%-a diplomás. Ezek az adatok Európában talán csak Albánia adataival összehasonlítva adhatnak okot némi büszkeségre; nemcsak a Nyugat, de a volt szocialista országok jó része is messze jobban áll nálunk e tekintetben. A magyarországi cigányság számára azonban ez a színvonal is csak a távoli, mesés jövőben érhető el. Az érettségizettek aránya közöttük 0,5% körül lehet, a diplomások arányát pedig csak tízezrelékekben lehetne kifejezni.

–ster [Angster László]: Kétszer ellátatlanul

Idősek a szociális és betegellátási rendszerben


Külföldi példákra hivatkozni hálátlan dolog, mert a legtöbb példaként állítható ország Magyarországnál sokkal gazdagabb. Ám – mint az az Egyesült Államok szociális gondozási rendszerének rövid áttekintéséből is kiderül – a pénz csak az egyik fontos elemé a rendszernek. (Az információk Dr. Pető Katalintól, a VIII. kerületi ideggondozó főorvosától származnak.)

Az Egyesült Államokban a nyugdíjkorhatár 65 év, a várható élettartam viszont 85-90 év között van.


–ster [Angster László]: Ágyravárók


A látogató, ha óvatlanul letér a főváros turistaösvényeiről, néhány lépés után a házakat látva könnyen azt hiheti, hogy egy másik országba vagy másik földrészre tévedt. A budapestiek már kevésbé lepődnek meg azon, ha a marhaistállóhoz hasonló körülmények között látnak élni embereket. Azt azonban senki sem tudja megmondani, hogy hányan irigylik a pincék, üzlethelyiségek, sufnik e „szerencsés” lakóit – hogy hányan hajléktalanok ma Budapesten.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon