Skip to main content

Bartus László

Bartus László: A meghurcoltak hálája

Veteránlakások Mátyásföldön


„Ennek az épületnek én leszek a vezetője, mondhatni úgy is, hogy a parancsnoka” – mondja. Ezt a többi ’56-os szervezet – amelyek közül egyik sem csatlakozott Pongrátz Gergely világszövetségéhez – kifogásolja, mivel legtöbben a világszövetséget tagság nélküli fantomszervezetnek tartják. Pongrátz szerint a világszövetségnek negyedmillió tagja van, és csak irigységből, féltékenységből rágalmazzák őt. „Ha az ’56-os szervezetek nem akarnak csatlakozni, az az ő bajuk. Ők úgyis csak előléptetgetik egymást, kapják a nagy magas plecsniket, de nem törődnek a bajtársakkal.

Bartus László: Válasz Németh Gézának


Németh Géza református lelkész úr cikkemre adott válaszát örömmel fogadtam, többek között azért is, mert a cikkemben leírt tények valóságtartalmát helybenhagyta.

Magával a vitával kapcsolatban úgy gondolom, hogy bizonyos vallási csoportok a társadalomra veszélyesek lehetnek, bár ennek mértékét – bármilyen jóindulattal is olvasom a lelkész úr „kiáltványát” – nem látom olyan súlyosnak, mint ő. Véleményem szerint a szektaügyben némelykor szélsőséges módon nyilvánult meg. A nyugati példákra való hivatkozását és az abból levont konklúzióit egyoldalúnak és sarkítottnak érzem.


Bartus László: A „destruktív” egyházak


Egy Bulányi-esten Ladocsi Gáspár esztergomi teológiai tanár azt találta mondani, „hogy a Szentírás, a Biblia, egyedül a katolikus egyházat illeti meg, mert azt a katolikus egyház hozta létre. Mi jogon használják mások, holott nem az ő könyvük?”

A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy mi veszélyezteti inkább a lelkiismeret, a vallás szabadságát: a szekták léte, vagy a nagyegyházak némely vezetőjének az a törekvése, hogy egyházának államegyházi pozíciót biztosítson?


Bartus László: A szektaüldőző szekták


A mozgalom másik kiindulópontja az, hogy tagjai magukat normálisnak, a tőlük eltérőt – értelemszerűen – abnormálisnak tekintik. Ezért felelősséget éreznek azokért a „tévelygőkért”, akik másképpen akarnak gondolkodni, másban mernek hinni, mint amit jó előre kitaláltak számukra. A más vallást választókról eleve feltételezik, hogy azok csak pszichikai „átprogramozás” vagy „agykontroll” következtében térhettek el a többség és a szülők ízlésétől, vallásától vagy világnézetétől.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon