Bartus László

Nyomtatóbarát változat

A mozgalom másik kiindulópontja az, hogy tagjai magukat normálisnak, a tőlük eltérőt – értelemszerűen – abnormálisnak tekintik. Ezért felelősséget éreznek azokért a „tévelygőkért”, akik másképpen akarnak gondolkodni, másban mernek hinni, mint amit jó előre kitaláltak számukra. A más vallást választókról eleve feltételezik, hogy azok csak pszichikai „átprogramozás” vagy „agykontroll” következtében térhettek el a többség és a szülők ízlésétől, vallásától vagy világnézetétől. Ezért úgy gondolják, hogy rajtuk csak egy újabb agymosás segíthet.

Az Anti-Religious Movement jelentős szakirodalommal rendelkezik, amely a mozgalom fejlődésének két szakaszát különbözteti meg. Első lépésként a mozgalom szóvivői az összegyűjtött szülői panaszok alapján érzelmi húrokat pengető sajtókampányt folytatnak a különböző kultuszok elrettentően negatív hatású bemutatásával egyidejűleg. A polgári demokratikus alkotmányokban biztosított vallási és lelkiismereti szabadságjogok ugyanis nem teszik lehetővé az erőszakos hatósági beavatkozást. A különböző vallási közösségekkel szembeni fizikai fellépés legitimitását tehát – az alkotmányos korlátok miatt – csak a társadalom elrettentésével teremthetik meg.

A magyarországi szektaellenes mozgalom a leverkuseni szektavédelmi központtal történő kapcsolatfelvétellel kezdődött.

– Németh Géza református lelkész levelet írt nekem, amelyben információs anyagok után érdeklődött a különböző szektákkal kapcsolatban. Kérésének eleget tettünk, és egy nagy csomagot küldtünk számára. Így jött létre az első kapcsolat – emlékezik vissza Ursula Zöpfel asszony, a leverkuseni szektavédelmi központ vezetője, és a Szülői kezdeményezés a szellemi szabadság megőrzésére nevű egyesület alapítója (1984). – Ezután meghívtak engem egy hétvégi szemináriumra, Budapestre. Németh tiszteletes úr célzott arra, hogy kevés anyagi forrás áll rendelkezésére. Ezért a mi szülői kezdeményezésünk egy brosúrát adott át a különböző kultuszokról, amit a leverkuseni CDU (Keresztény Demokrata Unió) pártközpontja 5000 példányban ingyen nyomtatott számunkra. Németh Gézáék ezeket osztogatták a budapesti Hare Krisna-fesztivál előtt – tájékoztatott bennünket Zöpfel asszony.

Magyarországon a mozgalom az első szakaszban, a hisztériakeltés időszakában van. A kampány az érintett vallási közösségeket elzárja a társadalmi kommunikáció lehetőségétől, a rendszeres támadásokkal, kirekesztéssel esetenként még neurotizálja is a közösségeket. A társadalomban új ellenségképet teremt, és általánosító jellegével valamennyi nem történelmi egyházat gyanúba keveri, és előkészíti a talajt szociális izolációjukhoz, esetleges „megrendszabályozásukhoz”.

A sajtókampány megindul


A Honvédelmi Minisztérium ez év nyarán szociális és karitatív célokra a Németh Géza által vezetett Erdélyi Gyülekezet számára adományozott egy volt magyar laktanyát, amelyet a Reménység szigetének neveztek el. A Reménység szigetén október 3–4-én szektakonfercnciát tartottak, s előadónak meghívták Ursula Zöpfelt. Amint azt Németh Géza elmondta, a rendezvényre meghívták a gyermekeik vallásával elégedetlen szülőket, és jelen volt a fél magyar sajtó. A jelenlevők egy-egy levelet is küldtek a kormánynak és az Országgyűlésnek. A sajtókampány ekkor kezdődött: Ursula Zöpfel a szekták veszélyeiről beszélt, Németh Géza pedig összehozta a szülőket az újságírókkal. Az előadás olyan meggyőző volt, hogy az újságírók nem is tartották fontosnak a másik érintett fél, nevezetesen a többségükben felnőttkorú „gyermekek” meghallgatását, hiszen úgyis mindegy, hogy azok az „agykontroll” után mit mondanak. Ezzel kapcsolatban Ludassy Mária filozófus nemrégiben a Kossuth Klubban megtartott szektaesten arra figyelmeztetett, hogy az összegyűjtött száz panaszos szülővel szemben minden esetben száz panaszos gyerek áll. Arra a bejelentésre, amely huszonöt gödöllői fiatal Moon szektában kötött házasságáról szólt, azt mondta, ijesztőnek tartja, de még ennél is ijesztőbbnek, hogy a Segítő Barát (Németh Géza szervezete – a szerk.) mind a huszonötnek tudja a nevét és a pontos címét. Ugyanezen az estén felszólalt a Nők Lapja újságírónője is, aki elismerte, hogy a hozzá írt levelek alapján tudatlanul nyúlt a témához, s csak utólag vette a fáradságot, hogy mindannak, amiről írt, maga is utánajárjon.

– Sokkal differenciáltabb a kép, mint gondoltam – mondta, mivel korábbi információit kizárólag Ursula Zöpfel szektakonferenciáján szerezte.

A sértettektől azt is megtudhatjuk, hogy egyes lapok cikkírói nem is találkoztak riportalanyaikkal, mások a beküldött leveleket ellenőrizetlenül közölték, vagy egyszerűen több levélből típuseseteket kreáltak. Németh Géza változatlanul ostromolja az újságokat, és a szülőket is arra biztatja, hogy minél több kétségbeesett levelet írjanak. Egy szektaírásból születik másik három.

– A sajtó dominóelven működik – állítja a református lelkész. – Ez a konferencia elindította, majd az egész magyar sajtó felvette a témát. Más országokban is így kezdődött a kiállás a lelkiismereti szabadságért. Idővel laponként egy-egy riporter szakosodik a témára, aki folyamatosan ezzel foglalkozik. A legnagyobb hatást a Kiskegyed és a Nők Lapja nagyon haragos írásai váltották ki, mivel ezek érnek el ahhoz a szekularizált női társadalomhoz, akik ugyanakkor anyák is. Amikor az anyák az újságcikkeket olvassák, akkor jönnek rá: jé, az én gyerekem is jár valahová, és nem tudom, hová. A sajtó közzétette a „Segítő Barát” címét, így egy-egy cikk után egész nap szól a telefonom.

A megbékélés önkéntesei ekkor felvilágosítást adnak, és véglegesen befellegzett az anyai szív nyugalmának, de a család békéjének is. A leverkuseni szövetség tájékoztatója szerint szervezetük azért jött létre, mert a szülők többsége teljesen tájékozatlan a különféle szekták mibenlétével és sajátos tevékenységével kapcsolatban. Ezért legtöbben még örülnek is a gyerek új döntésének, és megmarad vele a jó kapcsolatuk. A Szülői Kezdeményezés csoport azonban résen van, és felvilágosítja a szülőt, aki ettől kétségbeesik, elkezdi üldözni a gyerekét és az általa választott közösséget. A Segítő Barát belép a szülő-gyerek viszonyába, és új feltételt szab a családi békességnek, azt, hogy a gyerek szakít a választott vallással. S ha a kapcsolat emiatt tovább romlik, semmi kétség, a gyerek szektába keveredett.

Egy tipikus eset


A napokban Németh Géza egy levelet nyomott a kezembe:

– A szekták emberrablása utolsó fázisába érkezett, megkezdődött a fiatalok kiszállítása – mondja.

Elborzadok.

Részletek a Boross Péter belügyminiszternek címzett levélből:

Tisztelt Miniszter úr!

Kétségbeesett szülők fordulunk Önhöz. Azonnali segítséget csak Öntől remélünk. Fiunk P. A. (…) 1992. december 9-én elindult Budapestről Koppenhágán át Floridába. 1992. december 19-én este gyermekünk telefonon az alábbi címről jelentkezett: Celebrity Centre 2000 Hamburg 76 Sechlingpforte 2., azzal a kéréssel, hogy pénzt küldjünk részére a további utazáshoz, hogy eljusson Floridába. Hívtuk haza a gyereket, de ő azt mondta, hogy szerződése van, Floridába kell mennie. Ezek után nagyon félünk, hogy rabszolga-kereskedők kezébe került a gyermekünk, ugyanis 1992 tavaszán, Budapesten a Dianetika Központ Bakáts tér 2. szám alatt magas tanfolyami díjak ellenében filozófiai tanfolyamokon vett részt. Később ez a szervezett bejegyzett egyházzá alakult „Scientology” elnevezéssel. Ott gyermekünknek azt mondták, hogy magasabb tanfolyamra küldik Floridába. Mint ezt most már tudjuk, ez közönséges emberkereskedelem. Ugyanis a szervezet a maga gazdasági céljaira ellenszolgáltatás nélkül dolgoztatja ezeket a fiatalokat. A nyugati országokban már be is tiltották ezt az egyházi szervezetet. Fiunkkal együtt több magyar fiatal is Hamburgban várja a továbbutazását. Ezért kérem a Miniszter Úr azonnali segítségét állampolgári védelem címén. Vegye fel a kapcsolatot a német bűnüldöző szervekkel, és kérje, hogy a fiatalokat azonnal utasítsák haza. Kérjük, segítsen, hogy ne agymosott, használhatatlan fiatalok jöjjenek vissza Magyarországra…

Az édesanya azt mondja, akkor kezdett kétségbeesni, amikor a Kiskegyed című lapban megjelent cikket elolvasta. Azt megelőzően fia magatartásában semmi különöset nem észlelt, a cikk után azonban kezdett összeállni benne a kép a gyerek (20 éves) agymosott állapotáról. Amikor konkrét dolgok felől érdeklődtünk, csak annyit mondott, hogy a húgával szemben is fölényesebb a magatartása. Felhívta kanadai rokonát és hamburgi ismerősét, akik a szektaellenes kampány során szintén hallottak a Scientology körüli vitákról. Ezután a szülők felkeresték Németh Gézát, aki felvilágosította őket. A belügyminiszternek, valamint a Pálos Miklós egyházügyi államtitkárnak szóló levelet – amint az a levélben használatos kifejezésekből is kitűnik – az ő tanácsára és információi alapján írták meg.

Patrónusuk azonban erről elfelejtett említést tenni, azt a látszatot keltve, mintha a levél spontán módon született volna. Nem lehet tudni, hogy a Scientology egyház konkrétan milyen szerepet játszott ebben az esetben. Pedig ez sem lenne érdektelen. Az viszont nyilvánvaló, hogy a sztorinak – a szokásos módon – a tények ellenőrzése nélkül, minél zaftosabb formában kellett volna a sajtóban megjelennie. Kiderült azonban, hogy P. A. karácsonyra magától hazajött a szüleihez, mivel a továbbutazás feltételei sem voltak adottak tanulmányai megkezdéséhez. Erről már nem értesítették a belügyminisztert, így a rendőrség feleslegesen szállt ki a scientológusokhoz.

Az Anti-Religions Movement – a szenzációkeltés közös érdeke alapján – a bulvársajtóval olyan szoros kapcsolatokat épít ki, hogy a „szekta” minősítéssel bármikor bárkit megbélyegezhet. Ezért ezt a mozgalmat a kisegyházak körében vallásügyi önkéntesekből álló csendőrségnek és kommandócsoportnak is tartják. Magyarországon a képet némiképp színezi, hogy a magát szektaszakértőnek kinevezett Németh Géza – Donáth László evangélikus lelkész kifejezésével élve – maga is egy szakadár vallási csoport alapító vezetője.

Rövidesen napirendre kerülhet a törvényi szabályozás megváltoztatásának szükségessége. Addig is egy új fogalom és új szervezet megjelenése borzolhatja a közvélemény idegeit: a „deprogramozók”.

A szektaellenes mozgalmak második szakaszában ugyanis ún. „deprogramozó” csoportokat hoznak létre, amelyek a szektákban feltételezett agymosást követően visszaprogramozzák az érintett szektatag gondolkodását olyanná, amilyen a deprogramozóké.

Deprogramozó vendéglátás – bírósági ítéletekkel


– A destruktív szekták esetében a vallással való visszaélésről van szó. Három célt tűztünk magunk elé: a nyilvánosság felvilágosítását, tanácsadást, az érintetteknek és a szektákból „kiszállók megsegítését” – mondja a német hölgy, aki személyesen is érdekelt, mivel a fia a Hare Krisna tagja, így nyilván ebből a legfelkészültebb.

A „kiszállókat” nem tudjuk speciális intézményben fogadni, ezért a nem túl nagy házamat erre a célra rendelkezésre bocsátom. A fiatalok idejöhetnek, egy bizonyos ideig itt is lakhatnak, és információkat kaphatnak. Velem együtt vezethetik a háztartást, és rengeteget beszélgetünk annak a sok információs anyagnak, videónak a felhasználásával, amit a világ minden tájáról gyűjtöttem össze.

Birtokunkba jutott egy németországi bírósági anyag, amely arra utal, hogy a kedélyes vendégeskedések esetleg deprogramozást takarnak, ami nem megy minden esetben simán, és részletei időnként nyilvánosságra kerülnek. A szóban forgó ügyet dr. Wanner bíró a weilheimi bíróságon tárgyalta: 1987. december 29-én J. R. Matthewsont és C. R. Vospert súlyos szabadságkorlátozás kísérlete miatt jogerősen 3 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.

Kivonat a bírósági jegyzőkönyv indoklásából:

…1987. november 14-én du. 1 óra körül egy hölgy közreműködésével a sértettet (B. S. a Scientology egyház tagja) felhívták telefonon azzal, hogy édesanyja elesett, és segítségre van szüksége. Ezzel az ürüggyel elcsalogatták egy bizonyos helyre, amit erre a célra készítettek elő. A zsalugátereket lelakatolták, a függönyöket, kilincseket, lámpákat leszerelték, a tetővilágítást letakarták stb. A két angol férfi, akiknek az anya 4000 DM-et fizetett, a lányt foglyul ejtette, és egy szobában zárva tartotta. Ő egy idő után megpróbált szökni, ennek során egy ablaküveg kitört, és a keze a törött üvegtől megsérült… 15 óra után a két angol úr hozzáfogott az átprogramozáshoz. Hosszú órákon keresztül hittételekkel és különböző tanokkal bombázták az áldozatot… Este 20 óra körül a lány segítségért kiáltott. Ekkor lelökték a földre, és befogták a száját. Azonban egy járókelő a kiáltásra mégis felfigyelt, aminek eredményeképpen a rendőrség . B. S.-t 23 óra 30 perckor kiszabadította. Az orvosi látlelet szerint a lány felső karján véraláfutások voltak, és súlyosan sokkos állapotban volt…

A bíróság súlyosbító körülménynek tekintette, hogy az elkövetők előre megfontolt szándékkal és különösen körmönfont módon jártak el, kihasználták az anya és lánya között levő bizalmas viszonyt… Enyhítő körülmény az elkövetők büntetlen előélete, azonnali beismerő vallomásuk, és hogy tettük motívuma az volt, hogy az anyának és a lányának kívántak segíteni…



Kárpáti Pétertől, a Magyarországi Scientology Egyház különleges ügyek igazgatójától származó információink szerint az Ursula Zöpfel által vezetett szervezettel szemben „deprogramozásért” bírósági ítélet is született. 1988-ban betörtek egy Krisna-templomba, ahonnan egy fiatalt elraboltak, és Zöpfel házába vitték azzal a szándékkal, hogy ott visszaprogramozzák.

– Németh Géza még nem tagja a szervezetünknek, bár én nagyon jónak látnám, ha csatlakozna – mondja Ursula Zöpfel. – Amikor Budapesten jártam, ott Németh úr vezetésével egy Ökumenikus Tanácsot ismertem meg, ami ezt a kongresszust is szervezte. Ha ez bejegyzett társasággá válna, nagyon jónak látnám, ha belépne a mi szervezetünkbe. Jövőre egy nagyobb szabású európai konferenciát is előkészítünk. Volt lehetőségem arra, hogy itt Leverkusenben találkozzam a magyar, orosz és lengyel nagykövettel, és igyekeztem felvilágosítani őket az országukban uralkodó állapotokról.”

A szektaellenes kampány mindvégig az egészséges társadalom és egészséges egyházak, valamint a beteg és torz szekták hamis dichotómiájában gondolkodik. Ezért a „szektákból” kikerülő emberek számára speciális „lelkigondozói szolgálatokat” hoznak létre, vagyis lényegében vallási jellegű „deprogramozó” csoportokat.

Svájci angyalok


A különböző nem történelmi vallási közösségek léte és a vallási pluralizmus megkérdőjelezi annak a vallási és erkölcsi értékrendnek az abszolutizmusát, amely része a kereszténydemokrácia politikai legitimációjának.

Ezért nem véletlen, hogy a CDU vezette német kormánykoalíció támogatásával – a régi hagyományokhoz híven – ma is Németországban legerősebb a szektaellenes kampány. Amiképpen az sem véletlen, hogy az MDF és a Kereszténydemokrata Néppárt vezette nemzeti keresztény kurzus megerősödésével – éppen német ösztönzésre és német pénzügyi támogatással – Magyarország is importálta az „Anti-Religions Movement”-et, a szektaellenes mozgalmat a mögötte álló vallási intoleranciával együtt.

A szektaellenes mozgalmak jelentős támogatást élveznek a kereszténydemokrata pártok és szervezetek részéről.

A német mozgalom anyagi támogatásáról Ursula Zöpfeltől megtudtuk, hogy azt a kereszténydemokrata bonni kormány biztosítja, bár az együttműködés – mivel az a német alkotmányba ütközik – sajnos nem zökkenőmentes.

– Vannak olyan szervezeteink, amelyeket a német katolikus és a német evangélikus egyház költségvetéséből finanszíroznak. A bonni kormány csak a felettes szervezetet támogatja, mivel az egyik kultusz szervezete feljelentést tett, aminek nyomán a Bundes Verwaltungsgericht (Szövetségi Bíróság) kimondta, hogy a finanszírozás törvényellenes. Új törvényt kellene hozni – magyarázza Frau Zöpfel.

Németországban a szektaellenes csoportok felettes szerve Bonnban működik, a kormány támogatásával. Az „Akció a szellemi és pszichikai szabadságért” elnevezésű mozgalomnak – a leverkusenivel együtt – 12 szülői kezdeményezés a tagja, közöttük egy svájci és egy osztrák is. Amikor megtudtuk, hogy Németh Géza és munkatársnője Svájcból rendszeres havi fizetést kap, szerettük volna megkeresni a svájciakat. Erre azonban nem kaptunk lehetőséget.

– A svájci támogatás független a destruktív szektákkal kapcsolatos tevékenységemtől. Egyébként sem fizetésről, hanem adományról van szó, amelyet az erdélyi menekültek körében végzett karitatív misszió elismeréseként folyósítanak számunkra” – mondja a lelkész. – A címüket két okból sem tudom megadni. Egyrészt az ő forrásaik is nyilván végesek, és esetleg túl sokan folyamodnának hozzájuk. Másrészt azért, mert magam sem tudom sem a címüket, sem a nevüket. A rendszeresen megjelenő két férfit ezért mi is egyszerűen csak „angyaloknak” hívjuk.

Tudomásunk szerint a svájci „angyalok” havi 40 000 Ft-nak megfelelő valutát adnak át ismeretlenül az erdélyi menekültek vezetőinek.

A Krisna-fesztivál


Az októberi Krisna-fesztiválon különleges körülmények fogadták a résztvevőket. Az erdélyi menekültek gyülekezete lepedőkbe öltözve a Budapest Sportcsarnokhoz vezető valamennyi útvonalat lezárta, és a résztvevők csak a CDU szektaellenes szórólapjai átvétele után juthattak a helyszínre. Szombathelyen összetűzésre is sor került. A türelmüket vesztett krisnások sárga „szent” folyadékkal spriccelték le helyi ellenfeleiket, és a rend helyreállítása érdekében a rendőrség beavatkozására volt szükség. A szektaügy kirobbanásában kétségkívül nagy szerepet játszott a Hare Krisna egész nyáron folytatott túlméretezett kampánya.

A társadalmi elfogadásra igényt tartó kis vallási közösségeknek meg kell tanulniuk tiszteletben tartani a többség tűrési határát. Saját érdekükben is, hogy a deprogramozást elkerüljék.

• Belföld