A német grafika két fénykorából is láthatunk most elsőrangú szemelvényeket a Szépművészeti Múzeumban. A németalföldi Lucas van Leyden (1494–1533) festő és híres-nevezetes kortársai, mint Dürer, Baldung, Grien, Altdorfer, Cranach vagy Burgkmair réz- és fametszetei, rézkarcai a grafikai kabinetben tekinthetők meg. A gazdag tárlat darabjai egytől egyig a múzeum gyűjteményéből valók. A patinás grafikusnevek ismertebbek, mint Lucas van Leydené, pedig ez a tárlat is meggyőzhet mindenkit arról, hogy méltán kerül velük egy sorba. A csodagyerek a képzőművészetben mint a fehér holló. Leydenen kívül csupán Picassóról hírlik hasonló. Kétségtelen tény, hogy a németalföldi művész 14 éves korában készítette első ismert lapjait, melyek meglepő rajzi és mesterségbeli tudásról tanúskodnak, ráadásul a hagyományos témákat merőben új felfogásban ábrázolják. A tejeslány az első zsánerképek egyike az Alpoktól északra: megindul a művészet profanizálódásának folyamata. Pályafutását szüntelen megújulás és szellemi frissesség jellemzi. Tanul jeles kortársaitól, és hat rá az italianizmus áramlata. Németalföldi festőtársai közül egyedülállóan gazdag grafikai életművével emelkedik ki.
Ahogyan Lucas van Leyden munkássága a XVI. század viszonyai között példázza a művészet nemzetek fölötti, határokat nem ismerő mivoltát, akként igazolja ezt az expresszionizmus irányzata, melynek számos nemzet fiai hódolnak az első világháború táján Németországban. A budapesti közönség talán első alkalommal kap átfogó képet a stuttgarti Külföldi Kapcsolatok Intézete válogatásában e fontos irányzat képviselőinek munkáiból A német expresszionizmus grafikája című világjáró tárlaton, amely a múzeum újonnan és igen színvonalasan kialakított alagsori termeiben látható. A drezdai Die Brücke (Híd, 1905–1913) a XX. századi művészet egyik legjelentősebb művészcsoportja: tagjai, mint Kirchner, Schmidt-Rottluf, Heckel, Pechstein, Nolda és Müller megteremtették a modern grafika formanyelvét, méghozzá a régi művészetéhez méltó rangon. Névválasztásuk a francia s a német művészet közti távolság áthidalásának szándékára utal. A Der Blaue Reiter (Kék lovas, 1911–1914) csoportjának orosz tagjai is voltak. Közülük Kandinszkijtól láthatók gyönyörű színes fametszetek és rézkarcok. A tárlat kiváló munkákkal szerepelteti még Marcot, a nálunk felfedezésszámba menő Campendonkot és a svájci Klee-t, akivel mindig öröm a találkozás. Rajtuk kívül mint kitűnő nem csoportbeli művészek Feininger, Rohlfs, Kokoschka, Beckmann, Grosz és Dix munkái vannak jelen.
(Lucas van Leyden: szeptember 15-ig;
A német expresszionizmus grafikája: augusztus 20-ig)
- Rábeszélő [6]