Az alább közölt cikkváltás idén szeptemberben látott napvilágot a National Review című amerikai konzervatív magazin hasábjain. Bár a vitában részt vevő mindkét fél hivatásszerűen foglalkozik drogpolitikával, életútjuk, motivációik és nézeteik nagyon messze állnak egymástól.
A vita kezdeményezője Ethan A. Nadelmann, a legnagyobb amerikai drogpolitikai reformszervezetnek, a Drogpolitikai Szövetségnek (Drug Policy Alliance, www.drugpolicy.org [2]) az igazgatója. Nadelmann a Harvardon diplomázott, majd doktorált politikai tudományokból, a 90-es évek közepéig a Princeton egyetem politológiaprofesszora volt. Figyelme a 90-es években egyre inkább a fennálló nemzetközi drogpolitikai rendszer (vagy ahogy ő nevezi, a „nemzetközi drogtilalmi rezsim”) ellen szerveződő globális társadalmi mozgalom felé irányult, amelynek hamarosan az egyik fő véleményformálójává vált. 1994-ben megalapította a Soros György által támogatott Lindesmith Centert, amely az ezredfordulón kibővült és új nevet kapott (Drug Policy Alliance). Nadelmann szerint az Egyesült Államok „drogellenes háborúja” bukásra van ítélve, mivel a drogtilalom évtizedes tapasztalatai azt mutatják, hogy a büntetőjogi eszközök nem képesek tartósan csökkenteni sem a drogok kínálatát, sem pedig a fogyasztását. A drogtilalom ugyanakkor a feketepiac jelentős méretű felduzzadásához, az emberi jogok tömeges megsértéséhez, egyre növekvő börtönpopulációhoz és katasztrofális közegészségügyi állapotokhoz vezet. A Nadelmann által kínált alternatíva az államilag szabályozott legális drogszabályozás rendszere, amely a helyi igényeknek megfelelő adókkal, korhatárokkal és szigorú fogyasztóvédelemmel szab gátat a pszichoaktív anyagok fogyasztásához kapcsolható ártalmaknak.
John P. Walters a Bush-kormányzat jelenlegi „drogcárja”, azaz a Fehér Ház drogellenőrzési irodájának (ONDCP, http://www.whitehousedrugpolicy.gov/ [3]) a kábítószerügyek felett szinte teljhatalommal rendelkező vezetője. Karrierjét a korábbi drogcár, William Bennett (a Reagan-, valamint az idősebb Bush-adminisztráció hírhedt drogfőnöke) helyetteseként kezdte. Nadelmann-nel ellentétben mindig is adminisztratív munkát végzett, a tudományos életben nem tett szert képzettségre vagy elismertségre. A drogkérdésben Nadelmann pragmatikus-liberális hozzáállásával szemben az ő attitűdjét moralista-fundamentalista álláspontként lehet ábrázolni. Walters az illegális drogokban (sőt, elsősorban a marihuánában) az amerikai társadalom rákfenéjét látja, amely tönkreteszi a családokat, bűnözéshez vezet és olajat önt a nemzetközi terrorizmus tüzére. A drogkérdés kezelését a kompromisszumokat elutasító drogháború következetes végrehajtásában tudja elképzelni.
Kettejük média-párviadala azért is számít különösen jelentősnek, mert Walters a nyilvános vitákat többnyire kerüli, még hivatalos útjainak állomásait is eltitkolja a média elől, tartva a civil szervezetek tiltakozó akcióitól. A levélváltás másik különlegességét az adja, hogy az írások egy olyan konzervatív lapban jelentek meg, melynek olvasótábora jellemzően a republikánusokat támogatja. Mindkét szerző érvelésén és retorikáján megfigyelhető a konzervatív olvasók megnyerésének igénye, így például Nadelmann részéről a drogháborút ellenző republikánus közszereplők emlegetése, illetve Walters részéről a gyakori hivatkozás az olvasók szemében népszerűtlen Soros György és a droglegalizáció kapcsolatára.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ, www.tasz.hu [4]) emberi jogi szervezet 1994 óta aktív résztvevője a hazai és nemzetközi drogpolitikai eseményeknek, a drogprobléma büntetőjogi-tiltó megközelítésével szemben az ártalomcsökkentő drogpolitika elveit képviseli. A cikkek magyar nyelvű közlését nemcsak azért tartjuk fontosnak, mivel Mr. Nadelmann a TASZ tanácsadó testületének tagja, hanem mert hisszük, hogy az amerikai drogpolitika alakulása közvetlen hatással van a globális, így a magyar drogpolitika fejlődésére is. Az USA a jelenleg fennálló „globális drogtilalmi rezsim” (Nadelmann) legfőbb támogatója, ennek a támogatásnak a megszűntével a rendszer dominóként omlana össze, és a jelenleginél jóval nagyobb esély nyílna egy ésszerű, a valódi közegészségügyi és emberi jogi szempontokat szem előtt tartó drogpolitikai modell széles körben való alkalmazására.
- Játéktér [11]