Kiszely Károly: Miért nem fogtam fegyvert
Első három kiadványával ez az új kiadó azonnal igazolja vállalkozásának szükségességét bemutatja, mennyi mindenről nem eshet szó a béke jelszavától oly hangos magyar sajtóban.
Kiszely Károlyt lapunkból is ismerheti a közönség. Nyílt levél törvényességért és állampolgári kezdeményezésével (Beszélő 4., 7.) a lelkiismereti szolgálatmegtagadók jogaiért lépett fel. Maga is közel három év börtönt vállalt erőszakmentes meggyőződéséért. Kiszely katolikus, de a Miért nem fogtam fegyvert? az általános keresztény törekvésekkel magyarázza döntését. Az esszé önéletrajz, lelkiismeret-vizsgálat és társadalmi elemzések sajátos keveréke. Míg a Dialógus békecsoport elsősorban a lefegyverzés iránt érdeklődik és mozgalmat épít, Kiszely iránya az egyéni erőszakmentesség. Nem mint kivonulás – Kiszely Gandhival együtt vallja, hogy csak az erőszaktól egyénileg tartózkodó emberek tömege képes lefogni a fegyvereket.
SALOM: Nyílt levél a MIOK elnökségéhez és az Új Élet szerkesztőségéhez
A SALOM békecsoport teljesen ismeretlen hangot üt meg – legjobb lesz a Nyílt levél bevezetőjével jellemezni a szerzők szándékát:
„A Nyílt levél az aktualitás szülötte, de közel négy évtized után már nem sokáig várathat magára a napi eseményektől független, nem vallási jellegű állásfoglalás sem arról, mi legyen a magyar zsidóság viszonya a totalitárius államhoz és szovjet védnökéhez, mi legyen a viszonya a magyar néphez és progresszióhoz, a magyar történelem utolsó száz és ötven évéhez, mi legyen a viszonya a zsidó hagyományokhoz, a zsidóság fennmaradásának problémájához és az antiszemitizmus elleni küzdelem stratégiájához, mi legyen a viszonya a magyar határokon túl élő zsidó néptömegekhez és Izraelhez.”
A röpiratot nyilván nagy érdeklődéssel forgatják majd nemcsak a magyar zsidók, hanem mindazok, akik a kisebbségek védelmét szívükön viselik. De érzésünk szerint a röpiratnak nincs több köze a békemozgalomhoz, mint bármely írásnak, melynek egy világpolitikai nyilatkozat az apropója – a Nyílt levél esetében ez az apropó a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) elnökének Amerika-ellenes megnyilatkozása. Nem a kiadót, hanem a szerzőt bíráljuk: cikke a megírás alkalmához illő módon békenyilatkozatként indul, ám a közel-keleti háború – véleményünk szerint egyoldalúan Izrael-párti – értékelésévé válik. Mind a nyugati békemozgalmakat, mind a hazai független békemozgalmat az jellemzi, hogy elutasítja az állásfoglalást abban a kérdésben, hogy melyik fél felelős a fegyverkezési versenyért, és mindkét nagyhatalomtól, illetve minden fegyveres hatalomtól a leszerelést követeli. A SALOM a visszáját mondja annak, amit a béketanács nyomán a MIOK vezetői nyilatkoztak, de ezzel még nem lépett túl azon a hamis körön, amelyet a békemozgalmak bírálnak.
MSZMP KB: Jelentés és állásfoglalás a Dialógus békemozgalomról
A harmadik kiadványt – dokumentumként – e számunkban átvesszük. Végezetül az új kiadó programnyilatkozata:
„Az Alulnézet Kiadó 1983 szeptemberében alakult. Célja a magyarországi független békekezdeményezések kiadványigényének kielégítése. Mivel ennek a cselekvésformának Magyarországon még nincs meg a megfelelő legális kerete, a kiadó munkatársainak nevét nem hozzuk nyilvánosságra. Kiadónkkal a kapcsolatot a béke ügyében aktív embereken keresztül lehet felvenni. Kérjük, segítse munkánkat festékkel, papírral, stencilpapírral, kiadatlan kéziratokkal.”