Skip to main content

Beszélő szamizdat, 9. szám (1984. február), Évfolyam 1, Szám 7

[Kis János]: Az új választási törvényről – utólag

Kien Péter [Vargha János]: A Nagy Szlovák Csatorna

ifj. Kontár Barnabás [Péterffy Ágoston]: „Két tenger közt az egyik kapu?”

Bírálat és kiegészítés Sáfrán István cikkéhez (Népszabadság, 1983. X. 29.)

dr. Kovách Ádám [Lengyel László]: Vízlépcsők helyett

: A GNV könyvtárban hozzáférhető irodalmának jegyzéke

Haraszti Miklós: Dialógus

Kétéves a független békemozgalom

Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon II.

: Beszélő-beszélgetés Duray Miklóssal

Orosz István: Tantervutasításos oktatásirányítás helyett korlátozott autonómiájú iskolát

Kis János: Másfél év után, ugyanarról

Szalai Pál: Ellentmondás a Beszélőben?

Fürge Jonathán [Varga István]: Egy választó feljegyzései...

Eörsi István: Egy újságcikk és a „realitások”

Eperjesi Géza [Erdélyi Ágnes]: Kutyaszorító – Önéletrajz és beszélgetések önmagammal

(Püski, New York, 1983)

M. L. [Ludassy Mária]: Et si deus non daretur…

Tamás Gáspár Miklós: A szem és a kéz (AB, 1983)

[Haraszti Miklós]: Alulnézet Kiadó

–Ap–: Történések és dokumentumok / Inconnu group, 1983

: Aláírásgyűjtések

: Öt kiskundorozsmai cigányt

[Haraszti Miklós]: Rendőrségi eljárás a katolikus ajándékirodalom ellen

[Kőszeg Ferenc]: Inconnu-krónika

: Dialógust!

Forrás: Dialógus (gépírásos tájékoztató) 1. szám 1982. december

: A békemozgalomban mutatkozó új jelenségek, javaslat a további tennivalókra

Forrás: Alulnézet Kiadó, 1984

: Közérdekű bejelentés Demszky Gábor ügyében

Haraszti Miklós - Kis János - Kőszeg Ferenc - Nagy Bálint - Petri György: Javaslat a sajtójog szabályozásának elveire

: Válaszol a Hivatal!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon