Skip to main content

Alulnézet Kiadó

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Kiszely Károly: Miért nem fogtam fegyvert

Első három kiadványával ez az új kiadó azonnal igazolja vállalkozásának szükségességét bemutatja, mennyi mindenről nem eshet szó a béke jelszavától oly hangos magyar sajtóban.

Kiszely Károlyt lapunkból is ismerheti a közönség. Nyílt levél törvényességért és állampolgári kezdeményezésével (Beszélő 4., 7.) a lelkiismereti szolgálatmegtagadók jogaiért lépett fel. Maga is közel három év börtönt vállalt erőszakmentes meggyőződéséért. Kiszely katolikus, de a Miért nem fogtam fegyvert? az általános keresztény törekvésekkel magyarázza döntését. Az esszé önéletrajz, lelkiismeret-vizsgálat és társadalmi elemzések sajátos keveréke. Míg a Dialógus békecsoport elsősorban a lefegyverzés iránt érdeklődik és mozgalmat épít, Kiszely iránya az egyéni erőszakmentesség. Nem mint kivonulás – Kiszely Gandhival együtt vallja, hogy csak az erőszaktól egyénileg tartózkodó emberek tömege képes lefogni a fegyvereket.

SALOM: Nyílt levél a MIOK elnökségéhez és az Új Élet szerkesztőségéhez

A SALOM békecsoport teljesen ismeretlen hangot üt meg – legjobb lesz a Nyílt levél bevezetőjével jellemezni a szerzők szándékát:

„A Nyílt levél az aktualitás szülötte, de közel négy évtized után már nem sokáig várathat magára a napi eseményektől független, nem vallási jellegű állásfoglalás sem arról, mi legyen a magyar zsidóság viszonya a totalitárius államhoz és szovjet védnökéhez, mi legyen a viszonya a magyar néphez és progresszióhoz, a magyar történelem utolsó száz és ötven évéhez, mi legyen a viszonya a zsidó hagyományokhoz, a zsidóság fennmaradásának problémájához és az antiszemitizmus elleni küzdelem stratégiájához, mi legyen a viszonya a magyar határokon túl élő zsidó néptömegekhez és Izraelhez.”

A röpiratot nyilván nagy érdeklődéssel forgatják majd nemcsak a magyar zsidók, hanem mindazok, akik a kisebbségek védelmét szívükön viselik. De érzésünk szerint a röpiratnak nincs több köze a békemozgalomhoz, mint bármely írásnak, melynek egy világpolitikai nyilatkozat az apropója – a Nyílt levél esetében ez az apropó a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) elnökének Amerika-ellenes megnyilatkozása. Nem a kiadót, hanem a szerzőt bíráljuk: cikke a megírás alkalmához illő módon békenyilatkozatként indul, ám a közel-keleti háború – véleményünk szerint egyoldalúan Izrael-párti – értékelésévé válik. Mind a nyugati békemozgalmakat, mind a hazai független békemozgalmat az jellemzi, hogy elutasítja az állásfoglalást abban a kérdésben, hogy melyik fél felelős a fegyverkezési versenyért, és mindkét nagyhatalomtól, illetve minden fegyveres hatalomtól a leszerelést követeli. A SALOM a visszáját mondja annak, amit a béketanács nyomán a MIOK vezetői nyilatkoztak, de ezzel még nem lépett túl azon a hamis körön, amelyet a békemozgalmak bírálnak.

MSZMP KB: Jelentés és állásfoglalás a Dialógus békemozgalomról

A harmadik kiadványt – dokumentumként – e számunkban átvesszük. Végezetül az új kiadó programnyilatkozata:

„Az Alulnézet Kiadó 1983 szeptemberében alakult. Célja a magyarországi független békekezdeményezések kiadványigényének kielégítése. Mivel ennek a cselekvésformának Magyarországon még nincs meg a megfelelő legális kerete, a kiadó munkatársainak nevét nem hozzuk nyilvánosságra. Kiadónkkal a kapcsolatot a béke ügyében aktív embereken keresztül lehet felvenni. Kérjük, segítse munkánkat festékkel, papírral, stencilpapírral, kiadatlan kéziratokkal.”




















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon