[Haraszti Miklós]: Március tizenötödike
I. Előkészületek
Március 8-i házkutatások (10-i MTI közlemény)
A rendőrség közleménye. Az 1988.
1. Bouquet Gábor
1950. augusztus 5-én született Kaposváron. Lakcíme: Budapest XII., Vörös Hadsereg útja 217. Galvanizáló szakmunkás.
1968 szeptemberétől 1970 februárjáig az NDK-ban dolgozott. Munkahelyi konfliktus miatt hazaküldték, megérkezése után a rendőrségen – szóban – közölték vele, hogy öt évig nem fog útlevelet kapni.
1971-ben útlevélkérelmét vállalata nem írta alá.
1974 áprilisában IBUSZ-csoporttal ki akart utazni az NSZK–Magyarország labdarúgó mérkőzésre.
A Duna ügye – legalábbis a kormányzat számára – eldőlt. A környezetvédő mozgalom ugyanakkor szélesedett, és – különösen Csernobil óta –új területeket talált magának. Nem lelt azonban olyan központi ügyre, amely a bős–nagymarosi erőműhöz hasonlóan egyszerre mozgósítaná a természetvédőket, a közgazdászokat, a történelmi emlékek védelmezőit és a közügyek demokratizálását szorgalmazókat.
Az Országgyűlés 1987. nyári ülésszakára független környezetvédő mozgalmak képviselői közös levelet intéztek Sarlós Istvánhoz, az Országgyűlés elnökéhez.
A kormány akciói
1.
<?xml:namespace prefix = o />
A Duna Kör megalakulása, a nyilvános viták szaporodása láttán a kormány 1984-ben szigorú publikációs tilalmat rendelt el a vízerőműrendszer egész témáját illetően, tehát a pártoló véleményekre is. Ez azt a reményt keltette, hogy talán az újragondoláshoz szükségesnek ítélt tiszteletteljes némaságot célozza a tilalom, nehogy nyomás alatt hozottnak tűnjék az új döntés. 1985.
1983-ban alkották meg a „sajtórendészeti szabálysértés” fogalmát; ez – a „sajtórendészeti vétség” btk-paragrafusát érintetlenül hagyva – lehetővé teszi az engedélyezetlen irodalmat terjesztők bírósági tárgyalás nélküli, azonnali megbüntetését.
Első ízben 1983. december 15-én alkalmazták az új eljárást. Hajnalban a Törökbálinti útnál vártak dr. Merza József 53 éves matematikus kocsijára, s közlekedési vizsgálat ürügyén azonnal a csomagtartó kinyitását kérték.
Kiszely Károly: Miért nem fogtam fegyvert
Első három kiadványával ez az új kiadó azonnal igazolja vállalkozásának szükségességét bemutatja, mennyi mindenről nem eshet szó a béke jelszavától oly hangos magyar sajtóban.
Kiszely Károlyt lapunkból is ismerheti a közönség. Nyílt levél törvényességért és állampolgári kezdeményezésével (Beszélő 4., 7.) a lelkiismereti szolgálatmegtagadók jogaiért lépett fel. Maga is közel három év börtönt vállalt erőszakmentes meggyőződéséért. Kiszely katolikus, de a Miért nem fogtam fegyvert?
1982. december 14. – Olvasóink a központi napilapok másnapi számában közölt MTI-hírből is értesülhettek róla, hogy a rendőrség „sajtórendészeti vétség” címen házkutatást tartott több lakásban, és engedély nélkül sokszorosított kiadványokat, valamint sokszorosító eszközöket foglalt le. „Csekély társadalmi veszélyességére tekintettel” az eljárást megrovással lezárták.
Az MTI-hír nem közölt neveket.
Sznob
Nevével és kis példányszámával ellentétben széles érdeklődésre tarthat számot ez a xeroxon másolt időszaki kiadvány. A Beszélőben még vissza kell térnünk a magyar rock új hullámára, amely az Országos Rendező Iroda és a Hanglemezgyártó Vállalat, a rock e két főhatósága által magára hagyatva is – vagy talán éppen ezért – meglehetősen magasra csap. A szaporodó new wave együttesek közönsége mit sem tud kezdeni a Hanglemezgyár kommersz propagandakiadványaival vagy a hivatalos ifjúsági lapok rockrovatával.
Amikor néhány barátommal elhatároztuk, hogy saját szórakoztatásunkra punkegyüttest alapítunk, nem gondoltuk, hogy ez súlyos következményekkel jár…
Az első alkalmi fellépések után egy-egy külvárosi műv. házban önálló műsorral is felléptünk. Egy ilyen alkalommal az összesereglett százfőnyi fiatalt a rendőrség minden ok és magyarázat nélkül szétkergette. A koncertet nem engedélyezték. Következő fellépésünkkor szóltak a rendezők, hogy vigyázzunk, mert fenn kell tartaniuk néhány helyet a tanács embereinek, akik kíváncsiak a műsorunkra.
Cikked kísérőlevelében azt írtad: nem szeretnéd, ha a cikkedet vállveregető módon, „érdekességként” tálalná a Beszélő. Hogyan kerüljük el ezt a veszélyt?
Vitatkozzunk, és a beszélgetés célja az legyen, amit csinálni lehet és kell. Nem küldtem volna cikket a Beszélőnek, ha nem volnék biztos benne, hogy minden gyárban és műhelyben ott vannak a változásra kész, aktív emberek.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 17 hét
8 év 42 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 47 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 50 hét
8 év 50 hét
8 év 51 hét