[Haraszti Miklós]

Nyomtatóbarát változat

Magyar Füzetek 1–8.
A Magyar Füzetek könyvei 1.

1978 óta nyolc vastag füzetet és két könyvet jelentetett meg ez a párizsi kiadó. Az MF az egyetlen fórum, ahol rendszeresen nyomdafestékre lelhetett a Magyarországon írt, de itthon kiadhatatlan politikai publicisztika. Cikkeket, interjúkat, esszéket: mintegy ötven itthon élő szerzőt publikált eddig az MF, névvel vagy álnévvel.

A „kiadót” valójában Kende Péter párizsi közgazdásznak, az 1956-os Értelmiségi Forradalmi Bizottság tagjának fáradságos szerkesztői munkája élteti. Kende az egész világból gyűjti „a mai szabad magyar gondolkodás archívumát”, ahogyan sorozatát nevezi.

Magyarországra – ahol a legtöbb szerzője és olvasója él – viszonylag kevés példány jut be, mégis igen népszerű itthon az MF. Számait kézről kézre adják, a feketepiacon magas árat kínálnak értük. Bíráló hangok inkább csak az anyagok elé írt vagy lapalji megjegyzéseket, a szerkesztői műgond túltengéseit illetik.

A Füzetek első száma közölte Bence György és Kis János vitáját Hegedűs Andrással a demokratikus mozgalom céljairól és útjairól. A következő két szám a Magyarországon terjedő gépiratos irodalmat, a szamizdatot szemelvényezte és lehetőségeit vitatta. Itt jelent meg a Bíró Péter álnéven publikáló[SZJ] romániai magyar közíró Európai Naplójának első része is. A negyedik szám a Bibó-olvasókönyv, részben addig kiadatlan szövegekkel. Az ötödik a határon túli magyar kisebbségek problémáit elemezte, s közölte Illyés Gyula cikkét is, amelyet a Magyar Nemzet elutasított. Megtalálható benne az 1979-es prágai perek ellen tiltakozó levelek szövege és az aláírók listája is. A hatodik szám társadalmi körkép; több cikke a „második gazdaságot” mutatja be. A hetedik a „lengyel földindulás” dokumentumaiból válogat, és magyar véleményeket idéz a lengyel eseményekről. Végül a nyolcadik a volt Lukács-iskola külföldön élő tagjainak esszéit hozza, továbbá polgárjogi dokumentumokat: az útlevéltörvény csapdáinak elemzését Krassó György tollából és egy rendőri felügyelet történetét. Számonként legalább százötven oldalas az MF – képzelhető, mennyire vázlatos a fenti áttekintés.

A Magyar Füzetek Könyvei itthon kiadatlan hosszabb művek napvilágra jutását teszi lehetővé. Eddig Haraszti Miklós Darabbére és Konrád György Az autonómia kísértése c. esszéje jelent meg az MFK-ben. Következő kötetéül Kenedi János Tiéd az ország, magadnak építed c. könyvét ígéri a sorozat.

A Magyar Füzeteket nyugati magyarok előfizetései és adományai tartják fenn. Természetesen csak külföldön szerezhető be, előfizetők ajándékaként vagy a nyugati városok magyar könyvesboltjaiban. Ám sok cikkét újragépelgeti az itthoni szamizdat.

A szerkesztőség címe, ahová a kéziratok és megrendelések küldhetők: 12, rue Drouet-Peupion, F-92240 Malakoff, France.

Magyar Figyelő

Ez a gépiratos folyóirat évtizedek óta az első rendszeresen megjelenő politikai kiadvány, melyet Magyarországon hivatalos jóváhagyás nélkül másolnak és terjesztenek. Első számát 1981 áprilisában hozta ki, szeptemberben már az ötödiknél tartott. Eddig főként dokumentumokat és máshonnan átvett írásokat közölt, de megjelentet eredeti publicisztikát is.

A lap tartalmából ítélve a szerkesztők erősen odafigyelnek Lengyelországra. Két teljes számot szenteltek a lengyel anyagoknak (a másodikat és az ötödiket), és a nyitószám törzsét is lengyel írások alkották.

A 3. szám dokumentumokat közöl olyan esetekről, amikor értelmiségi csoportok összetűztek a kulturális hatóságokkal. Publikálja a kecskeméti Forrás baráti körének – 46 írónak és művésznek – Horváth Istvánhoz, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárához (a jelenlegi belügyminiszterhez) intézett levelét, melyben amiatt tiltakoznak, hogy a már kész lapból kivágták Csoóri Sándor cikkét. Közli továbbá a Fiatal Irók József Attila Körének programelképzeléseit és az írószövetséggel folytatott levelezését.

A 4. szám Bibó-emlékszám. Kemény István és Szabó Zoltán egy-egy írása mellett tartalmazza Litván György válaszát E. Fehér Pál Kritika-beli Bibó-cikkére, a Bibó-emlékkönyvről készült belső pártállásfoglalás négyoldalas kivonatát, valamint Bibó István életében megjelent műveinek bibliográfiáját. Magától Bibótól egy – Szalai Pálhoz intézett – kései levelet közöl a lap. Ez a levél nagyobbrészt azzal foglalkozik, hogy ha Magyarországon a két világháború között rossz híre volt a demokratikus gondolkodásnak, azért részben a cseh demokrácia területrabló, magyarellenes politikája volt a felelős.

A magyarság nemzeti problémái és a demokratikus törekvések viszonya körül forognak a lap munkatársainak cikkei is. Az 1. számban jelent meg Kovács Miklós írása: És nálunk mi a fontos? (vö. Andrzej Kijowski Mi a fontos? c. esszéjével, ugyanebben a számban). K. M. szerint mindazok a feladatok, amelyek megoldásáért a lengyel demokratikus mozgalom küzd, Magyarországon is elvégzésre várnak, de felvetésüket nálunk egy sajátos körülmény bonyolítja: míg Lengyelország határai mentén alig találhatók lengyelajkú kisebbségek, a magyar nemzetnek csaknem egyharmada a szomszédos országokban él – vagy inkább viaskodik a nemzeti fennmaradásért. A 3. számból Dénes Gyula: Néhány gondolat az értelmiségről c. cikkére hívjuk fel a figyelmet. D. Gy. a magyar demokrácia egy másik szervi bajából indul ki: a magyar értelmiséget még mindig két táborra osztja a zsidókérdés.

A lap fő gondja tehát – amennyire az eddigi számokból kivehető – a demokratikus és a nemzeti áramlatok közötti feszültség. Nyíltan beszél azokról a problémákról, melyeknek megoldatlansága miatt a két hagyomány gyakrabban tartott szétfelé, mint össze, s amelyeket a hatalom a maga jól felfogott érdekében nem enged, az értelmiség pedig prüdériából vagy közlésképtelenségből nem próbál feszegetni.

Szféra

1980 szeptemberében jelentkezett ez a folyóirat. Havi kiadványnak indult, de ötödik száma óta kéthavonta jelenik meg 25-30 oldalon, 80 gépiratos példányban.

Elsősorban szépirodalmi lap, terjedelméből következően rövid művekkel, de közöl riportot és egyéb publicisztikát, sőt olyan politikai dokumentumot is, mint a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága felhívása.

A szerkesztők igyekeznek bemutatni másutt még nem publikáló fiatal alkotókat; szívesen készítenek interjúkat olyan emberekkel, akiket a bürokrácia gépezete megtépázott.

A Szférának nincs előfizetési díja, de köszönettel fogad minden támogatást – nemcsak anyagiakat, hanem információkat és gyakorlati segítséget is.

A szerkesztőség címe (ahol egyúttal a lap példányai is megrendelhetők): Tóth Gábor, 1074 Dob u. 5. I. 3.

Szamizdatbutik[SZJ]

nyílt február közepén Rajk László Galamb utcai lakásán. Az érdeklődők itt hozzájuthatnak a kéziratos irodalom termékeihez, csupán a gépeltetési költségeket kell fedezniük. Az eltelt fél év alatt mintegy nyolcvanezer lapnyi szamizdat talált gazdára; még a nyári uborkaszezonban is sokan érdeklődtek friss olvasnivaló után. A butik júliusi jegyzéke 77 tételt tartalmaz; van köztük pár oldalas eszmefuttatás a munkásság és az értelmiség közti kapcsolatok hiányáról és majdnem ezer oldalas gyűjtemény az itthoni folyóiratok szerkesztőségeiben visszautasított írásokból; filozófiai fejtegetés a létező szocializmusról és bőséges adatapparátussal megtámogatott szociológiai leírás a magyarországi szegénységről; megtalálhatók a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának jelentései, Hungaricus 1956/57-es cikkei a forradalom leverése utáni helyzetről – és folytathatnánk a sort, a hivatalos nyilvánosságban agyonhallgatott témák vagy megközelítések felsorolását.

A hatóságok szeptember 1-jéig nem zaklatták sem a butik házigazdáját, sem a vásárlókat. Ezen a napon Szilágyi Sándor helyettesítette a nagybeteg édesanyjánál tartózkodó Rajk Lászlót. Amikor „zárás” után elhagyta a lakást, az utcán őrizetbe vették és beszállították a Budapesti Rendőr-főkapitányság Állambiztonsági Vizsgálati Alosztályára. „Sajtórendészeti vétség” ügyében hallgatták ki, másnap reggel nyolc óráig. Ugyanezen az éjszakán a rendőrség házkutatást tartott két lakáson, az egyikben, ahol Szilágyi éppen vendégként lakott, az ő személyes irataiból foglaltak le egy jókora paksamétát, a másikból a butik készletének egy részét vitték el. Mindkét lakás bérlője rendőrhatósági figyelmeztetést kapott, egyikük érvényes útlevelét is bevonták. Szilágyin kívül kihallgattak további öt személyt. Szeptember 12-én a rendőrség az eljárást határozattal lezárta, és Szilágyit rendőrhatósági megrovásban részesítette.

A butik működik tovább. Raktári készletei kissé megcsappantak, ezért az előjegyzőknek valamivel hosszabb ideig kell a sorukra várniuk – reméljük, csak átmenetileg. Mellékeljük júliusi katalógusát.

SZAMIZDAT

(kéziratos irodalom)

rendelhető és vásárolható

RAJK LÁSZLÓNÁL

Budapest V., Galamb u. 3. III. 5.

minden kedden 20–22 óráig

(az időpontot kérjük betartani)

E címen és időpontban bárki leadhat szamizdatnak szánt írást.

Jó néhány régebben született szamizdatból nem sikerült törzspéldányt beszereznünk, s bizonyára léteznek olyan kéziratos kiadványok is, melyekről nem tudunk. Kérjük, hívják fel rájuk figyelmünket, és adjanak kölcsön példányokat.

Kérjük, támogassák munkánkat természetbeni adományokkal: géppapír, átütőpapír, indigó, írógépszalag, dosszié, boríték stb.

[Szilágyi Sándor]

2. jegyzék – 1981. július[SZJ]

BENCE György, KIS János és MÁRKUS György: Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? ................................................................................................................... 550,–

BIBÓ István: Társadalmi reform és közigazgatás ................................................................. 150,–

BIBÓ István életében közreadott munkái. Bibliográfia. Összeállította KENEDI János .................. 15,–

BÍRÓ Péter: Európai napló ................................................................................................. 130,–

A CHARTA ’77 kiáltványa + Zdenek MLYNAR: Nyilatkozat a csehszlovákiai helyzetről (1977) ............................................................................................................................... 15,–

CONQUEST, R.: A nagy terror............................................................................................. 220,–

A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának (A továbbiakban CsMKJB) első dokumentuma: A magyar nemzetiség beolvasztásának újabb állomása (1978) ......................... 15,–

CsMKJB: Levél a Charta ’77 szóvivőihez + Harmadik dokumentum (1979) ............................... 20,–

CsMKJB: A cseh polgárjogi mozgalom résztvevői számára készült beszámoló (1979) ................ 20,–

CsMKJB: Az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi megállapodások és a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete (1980) ................................................................................................... 20,–

Egytized százalék (szerk.: BENCE György és KIS János; HARASZTI Miklós előszavával). Antológia az 1977-ben megjelent magyar szamizdatokból ................................................................... 150,–

Életrajzok Lengyelországból (Barcikowskitól Walesáig) ........................................................... 20,–

EÖRSI István: Egy nyíltnak szánt levél .................................................................................. 10,–

EÖRSI István: Vereségem története ..................................................................................... 15,–

FALLACI, O.: Interjú Lech WALESA-val .................................................................................. 30,–

FARKAS Péter: Túlpartról (interjúk értelmiségiekkel) ............................................................ 220,–

Francia összeállítás a kelet-európai ellenzéki mozgalmakról (1977) ........................................ 270,–

HALLIDAY, F.: Háború és forradalom Afganisztánban ............................................................. 25,–

HARASZTI Miklós: A cenzúra esztétikája ............................................................................. 160,–

HARASZTI Miklós: Kései bevezetés a kádárizmusba (cikksorozat a Corriere della Serában) ...... 30,–

HARASZTI Miklós és VAJDA Mihály felszólalása a Másként gondolkodás és demokrácia a kelet-európai országokban c. firenzei konferencián (1979) .............................................................. 25,–

HUNGARICUS cikksorozata 1956–57-ből ............................................................................... 90,–

KELECSÉNYI Szabolcs: Levél két franciához + Változott valami? .............................................. 10,–

Kelet-európai Figyelő (a továbbiakban KF)

KF 1.: A magyar 56 kelet-európai szemmel ........................................................................... 75,–

KF 2.: A Goma-dosszié ........................................................................................................ 75,–

KF 3.: Zsorez MEDVEGYEV: A levelezés titkosságát a törvény garantálja ................................ 205,–

KF 4.: Bűnper Petr Ühl és társai ellen .................................................................................... 55,–

KF 5.: A lengyel nyár (Események és szövegek) .................................................................... 65,–

KEMÉNY István: Cigányok .................................................................................................. 180,–

KEMÉNY István: Futószalag a Motorkerékpárgyárban ............................................................ 125,–

KEMÉNY István: Gazdasági vezetők .................................................................................... 110,–

KEMÉNY István: A magyar munkásosztály rétegződése .......................................................... 40,–

KEMÉNY István: A magyarországi szegénység (1978) ............................................................ 30,–

KEMÉNY István: Szegénységvizsgálat ................................................................................... 75,–

KEMÉNY István: A szerkezeti kép problémái .......................................................................... 40,–

KEMÉNY István: Társadalmi struktúra, társadalmi technika, társadalmi változás ........................ 30,–

KEMÉNY István: Vezetők ...................................................................................................... 60,–

KENDE Péter: A megcsonkított üzenet. Ami a Károlyi-emlékiratok magyar kiadásából kimaradt ............................................................................................................................ 35,–

KENEDI János: Elhülyülésem története és más írások ........................................................... 265,–

KENEDI János: Tiéd az ország, magadnak építed – Szociográfiai esszé .................................. 220,–

KIRÁLY Károly levele Vincze Lajos elvtársnak ........................................................................ 10,–

KLIMA, I: A súlydobónő ....................................................................................................... 25,–

KONRÁD György: A cinkos ................................................................................................. 420,–

KONRÁD György: Hipotézisek a területi kiegyenlítődés kérdéskörének elemzéséhez ................. 70,–
KONRÁD György: A városalapító – A kiadó által eltorzított szövegrészek helyesbítése ............... 25,–
KONRÁD György: Velencei előadás (1977) ............................................................................ 20,–

KÖSTLER, A.: Napfogyatkozás ............................................................................................ 350,–

KROKOVAY Zsolt: Budapesti levél a cenzúráról ...................................................................... 35,–

KUNDERA, M.: Interjú az Expressnek (1980) ......................................................................... 20,–

LÁZÁR György: Erdélyi jelentés ........................................................................................... 45,–

LEHRSTÜCK Mária: Az értelmiség önmeghatározása .............................................................. 65,–

A lengyel ellenzék dokumentumaiból (1977) .......................................................................... 85,–

LIBERTARIUS: Magyarország, 1984? ................................................................................... 140,–

LOMAX, B.: Magyarország, 1956 ......................................................................................... 320,–

A magyar állam protestáns egyházpolitikájáról 1948–1978 ..................................................... 30,–

Malomkövek között (felhívás román értelmiségiekhez) ........................................................... 45,–

Marx a negyedik évtizedben – Körkérdés a marxizmus időszerűségéről (Szerk. KOVÁCS András) ............................................................................................................................ 215,–

MÉSZÖLY Miklós: Kiállítási megnyitóbeszéd ............................................................................. 5,–

MODZELEWSKI, K. interjúja a Newsweek-nek (1981) ............................................................... 5,–

NYERS Rezső: Turistaként a szocializmus felé – interjú a Svenska Deghladetnek (1978) ............................................................................................................................... 10,–

A PELIKÁN-jelentés 1968-ból – A csehszlovákiai politikai perek 1950–1954 .............................. 90,–

Prága, 1968. augusztus. Az események krónikája .................................................................. 55,–

PROFIL (Szerk.: KENEDI János) – Harmincnégy szerző visszautasított munkái ........................ 870,–

RAKOVSKI, M.: Magyarország – valóban annyira más? .......................................................... 30,–

RAKOVSKI, M.: A szovjet típusú társadalom marxista szemmel + BENCE György és KIS János: Marxistának lenni .............................................................................................................. 250,–

SCHÖPFLIN György: A romániai magyarság .......................................................................... 70,–

SZELÉNYI Iván: Az értelmiség helyzete az államszocialista társadalmak osztálystruktúrájában .......................................................................................................... 45,–

SZELÉNYI Iván: Regionális tervezés és társadalmi osztályok Kelet-Európában .......................... 75,–

VAJDA Mihály: Alternatíva-e a kádárizmus? ........................................................................... 20,–
VAJDA Mihály: Hozzárendelt tudat és osztályelemzés ............................................................. 20,–

VAJDA Mihály: A létező szocializmus a hagyományok fényében .............................................. 30,–

VAJDA Mihály: Realizmus és lényeglátás ............................................................................... 45,–

VAJDA Mihály: Szocializmus és állam .................................................................................... 30,–

VARGA Jenő: A szocializmus orosz útja ................................................................................. 55,–

ZSILLE Zoltán: Tanulmány feketében és vörösben ................................................................. 75,–

ZSILLE Zoltán: Vasbeton-vázlat a lakásépítés nagyüzemesítéséről, a házgyárról ..................... 100,–
ZSILLE Zoltán: Vissza a harmadik úthoz! + Emlékeztető ......................................................... 55,–

Hétfői Szabadegyetem[SZJ]

Az elmúlt harmincegynéhány évben – még a legsötétebb időszakokban is – mindig voltak kisebb társaságok, amelyek nem pusztán a társas együttlét kedvéért jártak össze, hanem művészeti, történelmi, ideológiai vagy politikai témák megvitatására. Afféle házi szemináriumokat tartottak tehát, elmélyült közös munkával, felkészült előadókkal. Ezek egyike nőtte ki magát az immár negyedik évébe lépő Hétfői Szabadegyetemmé. Annyi történt mindössze, hogy 1978 szeptemberében elterjedt a hír: Szabó Miklós történész előadás-sorozatot indít a magyar kommunista párt történetéről – a kezdetektől napjainkig –, s ezen részt vehet bárki, aki akar.

Szabó Miklós két féléven át beszélt a szovjet párt történetéről – nem megtévesztésből tért el meghirdetett témájától, hanem mert úgy gondolta: enélkül nem érthetők meg a magyar párt történetének fordulatai. A magyar kurzusra már nem kerülhetett sor: munkahelyén éreztették vele felettesei, hogy állását kockáztatja az előadások folytatásával. Időközben azonban más előadók is szót kértek a második nyilvánosság fórumán. Dalos György író a magyar irodalompolitika 1945–58 közötti korszakait ismertette. Hanák Péter történész a magyar középosztály útját kísérte végig a múlt század derekától a felszabadulásig. Hajdú Tibor történész az 1918–19-es forradalmak kevésbé ismert tényeiről beszélt. Vekerdi László tudománytörténész bemutatta néhány tudósunk 1945 utáni életútját. Tamás Gáspár Miklós filozófus a romániai magyarok két háború közötti és mai kisebbségi helyzetét hasonlította össze. Szalai Pál közíró történelmünk azon csomópontjait boncolgatta – a Rákóczi-szabadságharctól 1956-ig –, amelyekben a politikai alternatívákat a hatalmi szó kiegyezésekké silányította. Jánossy Ferenc közgazdász a mostani nyugati és keleti válságok egymástól eltérő okaira és a kilábalás útjaira mutatott rá. Vajda Mihály filozófus a világtörténelem és a jelen demokratikus berendezkedéseinek korlátozott voltára hívta fel a figyelmet, és a „civil kurázsin” alapuló, autonóm társadalmi csoportok kezdeményezéseiben jelölte meg a demokratikusabb társadalmak felé vezető utat. Iványi Gábor lelkész arra a kérdésre kereste a választ: miért nem szabadok nálunk a szabadegyházak? Hegedűs András szociológus a kelet-európai rendszerek főbb ellentmondásait vázolta fel.

A mostani félévben Kis János filozófus folytatja egy éve elkezdett előadás-sorozatát, a szovjet típusú társadalmakkal foglalkozó nyugati politológiai szakirodalom ismertetését; előadásait kéthetente tartja. A váltó hetekben Bibó István 1971–1972-ben hangszalagon rögzített magányos elmélkedéseit hallgathatják meg az érdeklődők; Bibó az európai társadalomfejlődés történetéről beszél és arról: hogyan kellene berendezkednie egy demokratikus és szocialista társadalomnak.

Az előadásokat magánlakásokon tartjuk, s így bizony egy-egy hétfő estére százegynéhány ember kénytelen lemondani a tágas előadótermek nyújtotta kényelemről – de hát jobbára fiatalokból, főleg nemrégiben végzettekből és egyetemistákból kerül ki a hallgatóság, nem pedig konferenciákhoz szokott akadémikusokból. A hatóságok természetesen tudnak a szabadegyetem működéséről. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy a „Tűrés” tartományába sorolják ezt a társadalmi kezdeményezést: igyekeztek ugyan nyomást gyakorolni

néhány előadóra és lakását a „hétfők” rendelkezésére bocsátó személyre – az említett kerülő úton –, de komolyabb zaklatásra mindeddig nem került sor. A lakástulajdonosok terhein – az előadások utáni rendrakáson túl – azzal is igyekszünk könnyíteni, hogy „vetésforgóban”, hetente más és más lakásban tartjuk az előadásokat előre megállapított rend szerint – ha erre lesz módunk. A Hétfői Szabadegyetem ügyeit Szilágyi Sándor intézi; kérjük tehát, bárkinek előadásterve vagy rendelkezésünkre bocsátható lakása van, őt keresse. A „hétfők” tematikája, színhelye és időpontja az alábbi telefonszámokon tudható meg: 165-945 (százhatvanöt-kilencnegyvenöt); 660-475 (hathatvan-négyhetvenöt); 658-217 (hatötvennyolc-kettőtizenhét); 183-178 (száznyolcvanhárom-százhetvennyolc, csak délelőtt); 868-074 (nyolchatvannyolc-nullahetvennégy).

[Szilágyi Sándor]

A Szeta beszámolója kulturális rendezvényeiről

Az 1979-ben megalakult Szegényeket Támogató Alap működésének első évéről a tavaly ősszel kibocsátott Dokumentációban számoltunk be. Időszerűvé vált Dokumentációnk második számának közreadása. Addig is, míg az hozzáférhető nem lesz, az alábbiakban tájékoztatjuk az érdeklődőket az elmúlt év eseményeiről és jelenlegi terveinkről.

Pénzbevételünk zömét biztosító havi gyűjtéseink összege tízezer forint körül állandósult; ugyancsak állandósult rendszeres adakozóink köre is. E határok közül rendezvényeinkkel tudunk kilépni. Első nagyobb megmozdulásunk a kurtán-furcsán betiltott Kocsis Zoltán-koncert lett volna 1980. szeptember 11-én. A baljós kezdet után derűsebb folytatás következett: két sikeres felolvasóest, Eörsi Istváné és Konrád Györgyé. Decemberben képző- és iparművészeti kiállítást és vásárt rendeztünk. A vásár és a kiállítást lezáró aukció együttes bevétele meghaladta a százötvenezer forintot. Ezt az összeget a jótékony alkotókból alakult bizottság kezeli, és a Szeta javaslatai alapján osztja szét. Döntő szempontunk az aukciós pénz elosztásakor az, hogy ne eseti segélyezéssel éljünk, hanem nagyobb összeggel próbáljunk egy család életében tartós pozitív változásokat elősegíteni. A rendkívüli karácsonyi segélyek után több olyan család részesül rendszeres segélyezésben, ahol a gyerekek állami gondozásban vannak; hétvégére hazaengednék őket, de a családi jövedelem önmagában nem teszi lehetővé a gyerekek kielégítő hétvégi ellátását. – Egyik családegyesítési tervünk is sikerült. Egy fiatal, egyedülálló anya kisgyereke azért került állami gondozásba, mert az anyának nem volt saját otthona. Miután az asszonyt leszázalékolták, az aukciós pénz egy részéből régi, de még jó állapotban lévő parasztházat vásároltunk, bevezettettük a villanyt, segítettünk a berendezkedésben: a gyerek állami gondozását megszüntették, együtt élhet édesanyjával. – Egy sokgyerekes család kútépítéséhez, egy másik tehénvásárlásához járultunk hozzá az aukció bevételéből.

Az idén került sor Dalos György előadóestjére, majd az Erd-éj című zenés és vetített képes műsorra, amelyen a közönség szorongató képeket láthatott Erdély mai életéről. A felolvasó és előadói estek bevétele alkalmanként hat- és tízezer forint között váltakozik.

Nyár elején kezdtük meg a gyűjtést a lengyel gyerekek nyaraltatására. (A nyaraltatásról lásd tudósításunkat lapunk 23. oldalán. – A szerk.) Ennek az akciónak a keretében mutatta be Háy Ágnes – színészhajlandóságú barátai közreműködésével – városi-folklór gyűjteményének néhány darabját, főként olyanokat, amelyek korábbi estjein nem hangzottak el.

Segélyezetteink köre bővül. Vannak családok, akiknek sikerül valamilyen formában rendszeres állami támogatást szerezni, vagy a család életében történik kedvező változás; helyükbe nyomban új, segélyezendő családok lépnek. Az új családok gyakran maguktól jelentkeznek, ismerősöktől, rokonoktól hallanak a létezésünkről. A segélyezést természetesen a körülmények személyes megismerése előzi meg.

A Szeta célja továbbra is a társadalom legelesettebbjeinek támogatása. Az adakozók körének tágítására, több pénzre, ruhafélére, és személyes aktivitásra van szükségünk. Újabb adakozók megnyerésére további művészeti vállalkozásokat tervezünk. A kiadandó második Dokumentációban ismertetjük új eseteinket, valamint – lehetőségeinkhez mérten – régebbi családjaink sorsának alakulását is. Kudarcaink és sikereink számbavétele, az aktuális állami szociálpolitika útvesztőinek feltárása kezdeti lépés a mai magyar szegénység árnyalt leírásához, és egy emberibb szociálpolitika kidolgozásához.

A Szetával az érdeklődők az alábbi címeken vehetik fel a kapcsolatot, és ide küldhetik adományaikat:

Havas Gábor 1024 Szilágyi Erzsébet fasor 13–15. 163-899

Iványi Gábor 1039 Madzsar József u. 33. 800-613

Lengyel Gabriella 1084 Déry Miksa u. 16. 144-075

Matolay Magdolna 1094 Tűzoltó u. 5. 144-075

Nagy Bálint 1029 Rézsű u. 49. 165-945

Solt Ottilia–Nagy András  1023 Komjádi u. 2. 351-086

A Szeta minden hónap harmadik keddjén nyilvános megbeszélést tart Lengyel Gabriella lakásán.

• Második nyilvánosság