Különleges időket élünk. Egész Közép-Európa a rendkívüli változások útjára lépett. Föléledt Németország újraegyesítésének kérdése. A Gazeta Wyborcza az első lengyel újság, amely nyíltan írt a németek azon jogáról, hogy saját államukban élhessenek. Arról, hogy Németország egyesítése mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügye. E lap hasábjain kezdettől fogva bíráltuk a Honecker-rezsimet, s támogattuk az NDK demokratikus ellenzékének követeléseit, a németek törekvését igazságos és szabad életre. A lengyel püspökök 1965-ös híres leveléhez hasonlóan azon a véleményen voltunk, hogy Lengyelország lerohanásának és a náci kegyetlenkedésnek az emléke nem lehet az alapja olyan ítéletnek, amely a németeket örök időkre pellengérre állítja.
Ez ad nekünk erkölcsi jogcímet arra, hogy nyilvánosan fogalmazzuk meg kérdéseinket az NDK demokratikus erőihez:
– Miért hallgattok, amikor a sajtóban, a tévében és a közéletben is lengyel-ellenes jelenségek tapasztalhatók, ahelyett, hogy nyilvánosan elhatárolnátok magatokat ezektől?
– Lengyelországban mindenki azt várja, hogy kinyilvánítsátok meggyőződéseteket, hogy a lengyel–német Odera–Neisse-határ tartós és sérthetetlen. Nektek jogotok van saját demokratikus államotokhoz, nekünk pedig biztonságos határokhoz. Mivel magyarázzuk hát hallgatásotokat?
A lengyel–német viszony kulcsfontosságú Európa jövője számára, ezért a németek körében éledő lengyel-fóbia robbanásai nemcsak Lengyelországot érintik. Érintik Európa demokratikus rendjét, és hisszük, hogy érintik a legőszintébben értelmezett német nemzeti érdekeket is.
Ma szólunk erről, amikor még nem késő: az ellenségeskedés ellenségeskedést szül. A német nacionalizmus Lengyelországban olyan reakciókat és érzelmeket ébreszt, amelyek megint csak nem vezethetnek semmi jóra.
Márpedig most tőlünk magunktól függ, hogy jövőnk az ellenségeskedés vagy a kibékülés lesz-e.
(Gazeta Wyborcza, 1989. december 6.)
Az NDK-ellenzék válasza lapunk 13. oldalán.
- Külföld [6]