Amikor néhány évvel ezelőtt az Ipari Minisztérium komolyan foglalkozott két autógyártási projektum: a Zaporozsec-kooperáció és a Suzuki-gyártás előkészítésével, magyar szakmai körökben még komoly vita folyt: érdemes-e, célszerű-e ma Magyarországon belevágni az autógyártásba. Akkoriban mondta az idelátogató Agnelli, a FIAT vezére, hogy semmiképpen se tegyük ezt, Magyarországnak csak részegységeket érdemes gyártania. Tudtuk ezt persze magunk is, a vitában több magyar közgazdász ellenezte hasonló megfontolásból, hogy a kormányzat a hazai autó-összeszerelés mellett döntsön. Úgy gondoltuk, hogy egy ilyen adottságú országban inkább importálni kell az autót, s hasonló vagy kisebb beruházási összeggel más termékek korszerű gyártását és exportját kell fejleszteni, olcsóbban termelve ki ezáltal az autóimporthoz szükséges devizát.
A Zaporozsec-kooperáció szerencsére lekerült a napirendről, Suzukiék azonban szívósnak bizonyultak. És most, amikor egyszerre írták alá a vegyesvállalati megállapodást a Suzukiról és az Opelről (mely esetben szerencsére alapjában véve motorgyárról van szó, amit csak kiegészít a nevetségesen kis sorozatú autó-összeszerelés), mintha teljes lenne a szakmai és politikai közvéleményben az összhang. Egyedül az MSZMP elnöke teszi fel a kérdést – egészen más megfontolásokból –: kell-e nekünk Suzuki. Mindkét akció megfelel ugyanis egyik legfontosabb gazdaságpolitikai törekvésünknek, amennyiben működő tőke importjával tesz lehetővé technikai megújulást.
A General Motors–Rába ügylet ésszerűnek tűnik, a nagy kapacitású motorgyár lehet igen előnyös vállalkozás, s talán az összeszerelő üzemet is el tudja majd tartani. Más a helyzet a Suzukival. Elkerülhetetlenül felmerülnek a kételyek: gazdaságos lehet-e az ötvenezer darabos autógyártás, amelynél a magyar fél 70 százalék körüli belföldi beszállítást is el akar érni. Természetesen, ha a Suzuki és magyar partnerei úgy vélik, hogy érdemes vállalniuk a kockázatot, ám tegyék. Jó lenne azonban tudni, mit jelent a szerződéseken Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes aláírása, mit tartalmaz a kormánygarancia, milyen kedvezményt jelent a 0 adókulcs, amelyről a szerződéskötést ünnepelve a sajtó mellékesen említést tett. Amennyire ez a nyugatnémet autópiacon látható, a – nyugati mércével nem a legkorszerűbb autókat gyártó – Suzuki pozíciói a nyugat-európai autópiacon nem túl jók.
Nagy kérdés, hogy milyen áron tudja majd eladni a Magyarországon gyártott autókat, s mennyi nyereség jut ebből a vegyes vállalatnak. Nem válik-e ugyanúgy zsarolhatóvá a magyar kormány, mint mondjuk a holland, amely az ottani Volvo gyár által biztosított munkahelyek érdekében többször is pénzügyi kedvezmények nyújtására kényszerült? Tőkét importálni sok területre lehet, s jó lenne egy új gazdaságpolitikai irányban nem ugyanazokat a hibákat elkövetni, mint a korábbiban. Elvégre a „szocializmus építése” során már ráfizettünk a végig nem gondolt látványos nagyberuházásokra, legalább a „kapitalizmus építésében” próbáljuk meg elkerülni az önáltatás csapdáit.
- gazdaság [6]