A la Repubblica című olasz napilap 1990. március 22-i és 23-i száma kétrészes helyszíni tudósítást közöl a választásra készülő Magyarországról. A 23-i szám a kelet-európai nacionalizmusok kérdését feszegeti, és többek között egy Bíró Zoltánnal folytatott beszélgetésből is idéz.
Az MDF-et érő antiszemitizmus-vádat Bíró Zoltán határozottan visszautasítja, és a „vetélytárs”, vagyis a szabad demokraták kitalációjának minősíti, mondván, hogy az SZDSZ csupán a Fórum lejáratására törekszik vele, „főleg az Egyesült Államokban”. Egy bekezdéssel alább viszont szó szerint a következőket mondja Bíró Zoltán:
„Nem tudom, mire mennek (mármint a szabad demokraták) az elmúlt hónapokban tanúsított agresszivitásukkal, a drasztikusan kapitalista elképzeléseikkel meg azzal, hogy nyíltan támadták az olyan embereket, mint Nyers, Pozsgay és Németh, akik kommunista oldalról elérték, hogy zökkenőmentes, görcsök nélküli legyen az átmenet. Szerintem óvatosabbnak kellene lenniük. A szabad demokraták vezetőinek jó része zsidó, és ebben az országban ennek bizony van jelentősége. Az 1919-es Tanácsköztársaság emberei – Kun Bélától Lukácsig – szintén zsidók voltak, akárcsak az 1948-as kommunista vezérek, Rákositól Gerőn keresztül Rajkig (sic!). Márpedig a népben mindez egy csomó rossz emléket ébreszt: két nemzeti katasztrófa emlékét…”
Az olasz cikkíró ehhez csak annyit tesz hozzá: „A kijelentés önmagát minősíti; egészében vagy részben ugyanis az európai jobboldalnak az a jellegzetes tétele bújik meg mögötte, hogy a kommunizmust a zsidók találták ki.”
- Külföld [6]