– Milyen részeredményeket tudnak már?
– Szlovéniában az április 8-i választásokon a köztársasági elnökre, a köztársaság elnökségére és a parlament összetételére szavazott a lakosság. Hangsúlyozva, hogy a részeredmények nem feltétlenül azonosak a végleges számokkal, a következőket mondhatom: a köztársasági elnök személyére leadott szavazatok alapján az első helyen Milan Kucan, a Szlovén Kommunista Szövetség elnöke áll, míg Joze Pucnik, az Egyesült Ellenzék (DEMOS) a második helyet foglalja el. Az elnökségbe már bekerült Ciril Zlobec költő, a SZDL (Népfront) alelnöke, Ivan Oman gazdálkodó, a Szlovén Parasztszövetség elnöke, Dusan Plut földrajzprofesszor, a Szlovén Zöld Párt elnöke, Matjaz Kmecl irodalmár, a Kommunista Szövetség jelöltje. A parlamenti jelöltekre leadott szavazatok több mint 50%-át, a DEMOS mondhatja magáénak, 15-20%-ot szerzett a Kommunista Szövetség és kb. 20%-ot az Ifjúsági Szövetségből létrejött Liberális Párt.
– Minek köszönhető Milan Kucan nagy népszerűsége?
– Ez rendkívül bonyolult kérdés, sok az összetevője. A lényeg mindenképpen az, hogy a lakosság jelentős része benne látja a Belgrádtól való nagyobb függetlenség legjelentősebb biztosítékát. Ezt látszik igazolni az a tény, hogy a KSZ szakított a JKSZ-szel.
– Vajon mennyire tekinthető valóban liberálisnak az Ifjúsági Szövetségből létrejött új párt?
– Ezt ma még rendkívül nehéz megmondani. Igaz, hogy a szervezet kritizálta a KSZ megoldásait, s hogy a parlamentben független harmadik erőként kíván megjelenni, de azt is figyelembe kell venni, hogy a párt emberei az előző szövetség képviselőiből kerültek ki.
– Volt-e valami a választások során, ami meglepetésként értékelhető?
– Nagyjából minden a várakozásnak megfelelően alakult, az egyedüli meglepetést az elnökségre pályázó Ivan Kramberger okozta, aki várakozáson felül elérte a 20%-ot. Rendkívül ügyesen találta meg a megfelelő hangot a társadalom iskolázatlan, egyszerű embereivel.
– Előfordult-e, hogy rágalmazták az ellenzék jelöltjeit, vagy más tisztességtelen eszközt alkalmaztak volna?
– A választási küzdelem persze kemény harcokból áll, de ezek a civilizált európai normákat nem lépték túl. Az ellenzéknek azt vetették szemére, hogy politikájuk eredményezte azt, hogy a jugoszláv hadsereg a Szlovénia körüli határövezetet 100 méterről egy kilométerre akarja szélesíteni, Joze Pucnik elnökjelöltet pedig „revansizmussal” vádolják, de személyek elleni támadásokról nem tudok.
– Mikor dől el a politikai küzdelem Szlovéniában?
– A választások második fordulója április 22-én lesz.
– Köszönöm az interjút.
- Külföld [6]