Skip to main content

Beszélő hetilap, 14. szám, Évfolyam 2, Szám 15

(Székely József): Miért nem nyertünk

(Dr. Domján Mihály): Reménytelen helyzet

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Három csoda

Fényi Tibor: Szamizdat lesz újra a Beszélő?

Eörsi János: Honnan jött az utánpótlás?

Karádi Éva: Etika és politika

Barbara Hrybacz: Kereskedelem lengyel módra

Kiss Ilona: Összeláncolva…

Szilágyi Imre: Választási részeredmények Szlovéniában

: Parlamenti ellenzék – nálunk és más nemzeteknél

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Magyarország

Új rendszert kell kiépíteni

Köves Tibor: Nagy-Britannia

Az ellenzék vitatkozik – a kormány törvénykezik

Kiss Csaba: Franciaország

Mit tehet és mit nem?

K. Cs. [Kiss Csaba]: USA

Az ellenzék is elkészíti a maga ellentervét

Flesch István: NSZK

Azonos lehetőségek

– efhá – [F. Havas Gábor]: Ezután nehezebb lesz nyugodtnak lenni

Beszélgetés a választási győzelem éjszakáján Kiss Gy. Csabával, az MDF szóvivőjével

–ér: Akié a tévé…

Bill Lomax: Kádár János utolsó átka

–székely–: Békéscsabai Dávid és Springer Góliát?

Solt Ottilia: „Folyton laknátok!”

–solt: Csövi (Rostás Sándor) sitten van!

–lt [Solt Ottilia]: [Helyi felmérés]

–st [Solt Ottilia]: A demokrácia margóján kívül

nagy: Indulás Ananda Nagarba!

Szűcs György: Zárt tárgyalás

Eörsi István: Kitört a szabadság

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon