Békéscsabai Dávid és Springer Góliát?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Next 2000 körüli hatalomátmentési botránynál is nagyobb skandalum körvonalai bontakoztak ki, amikor kiderült, hogy a szocialista párti megyei napilapokra szemet vetett az Axel Springer Budapest Kft. A magyar törvények joghézagait kihasználó kiadó magyarországi képviselete mára már több megyei lapot magáénak tudhat, ám Békés megyében a saját erejükre ébredt és a demokrácia önvédelmi lehetőségeit kihasználó független és ellenzéki szerkesztőségi tagok megakadályozták, hogy az MSZMP által kinevezett kommunista, majd MSZP-s Árpási Zoltán főszerkesztő-igazgató átjátssza a prosperáló lapot a Springer kezére.

Dr. Dányi Lászlótól, a szerkesztőség tagjától megtudtuk, hogy a főszerkesztő, a szerkesztőség tagjait megnyerendő, még a zsarolástól sem riadt vissza. Kijelentette, amennyiben ellene lépnek fel, s elmozdítanák helyéről, leleplező írást tesz közzé munkatársai múltjáról. Ha arra gondolunk, hogy az egykori ÁVH-épületben működő szerkesztőség nemcsak az épületet, hanem az „áldott emlékű” ÁVO jó néhány tagját is örökölte, rögtön érthető a dolog pikantériája.

A Békés Megyei Népújság körüli botrányt fokozta, hogy kétessé vált a lap tulajdonjogi helyzete is. A Kisgazdapárt Békés megyei szervezete nevében dr. Zsíros Géza megyei elnök büntető feljelentéssel élt a lapgazda ellen. Ugyanis a kisgazdák magukénak vallják az újságot, hivatkozva arra a tényre, hogy a „Békéscsabai Népújság”-ot a későbbi külügyminiszter, dr. Gyöngyösi János alapította 1937-ben. Az ellenzéki Népújságot a kormány a következő évben betiltotta, s az – Alföldi Népújságként – csak 1944 októberében kezdhette újra működését. Az 1946-tól egyértelműen kisgazdapárti újság körül 1948-ban a kommunista diktatúra fokozatos kiépítésével annyira ellehetetlenült a légkör, hogy beszüntette tevékenységét. Az 1956-os forradalom leverése után, november 5-én megindított lapra 1958 áprilisában tette rá a kezét az MSZMP.

A Békés megyei ellenzéki pártok tiltakoztak, s hogy nagyobb nyomatékot adjanak tiltakozásuknak és a szakmai-erkölcsi függetlenségükért küzdő újságírók iránti szolidaritásuknak, április 5-én tüntetést rendeztek a Népújság szerkesztősége előtt.

Az anyagilag és etikailag sem tiszta ügy napfényre kerülése és az ellenzéki szervezetek tiltakozó akciója nem kis szerepet játszott abban, hogy a szerkesztőség végül a főszerkesztői szándék ellen foglalt állást, s úgy döntött, hogy az új kormány megalakulásáig befagyasztja a tárgyalásokat. A nyilvánosság és az autonómia diadala – egyelőre – megállította Békés megyében a Springer-kígyót…